Fájdalmas emlékezés egy Auschwitz-ban elpusztított művésznőre
Az idei ünnepi könyvhétre jelent meg Varga Mária (teljes nevén Szakáts-Varga Mária) festőművész Ég és föld között – Berger Otti, a vörösmarti textilművésznő című könyve.
A Pro Pannónia Alapítvány gondozásában két nyelven, magyarul és horvátul kiadott mű a Drávaszögben 1898-ban született, és 1944-ben Auschwitz-ban elpusztított Berger Otti élet- és pályaképét rajzolja meg. A Svájcban élő szerzőt, a nyolcvan éves Varga Máriát Berger Ottiról és munkásságáról kérdeztük.
Berger Otti Vörösmarton, ön attól nem messze, Laskón született. Mikor kezdte érdekelni a munkássága?
A vidékünk és az ott élő emberek jelene és múltja mindíg érdekelt. Szülőfalum, a délbaranyai Laskó húsz kilométerre fekszik Vörösmarttól, ahol a Berger család élt. Az 195O-es években megismertem Otti öccsét, Berger Ottót, aki átélte Auschwitzot és visszatért a szülőfalujába. Nővérére, Berger Ottíliára – aki a nevét lerövidítve az Otti nevet használta – csak később figyeltem föl. Akkor, amikor – a művészettörténeti tanulmányaimból kifolyólag – érdeklődésem támadt a németországi Bauhaus-iskola iránt, ahol Otti tanult, majd tanított. És miután ő is a Drávaszögben született, ez is összekötő kapocs volt. Egyébként nem vagyok izraelita vallású, református lelkészcsaládban nőttem föl.
Azt mondja, nem izraelita. S lám, mégis szívügye a mártírhalált halt Berger Otti emlékének ápolása. Miért? Mi ragadta meg benne?
Amikor a munkásságát és textilterveit megismertem, és a Bauhaus-művészek visszaemlékezéseiből többet is megtudtam róla, mind jobban érdekelt a személye is. Kutatásaim folyamán megtaláltam Otti leveleit, amelyeket élettársához, Ludwig Hilberseimer építészhez írt, ezeket olvasva következtethetünk a művésznő egyéniségére, jellemére. Megható a ragaszkodása szüleihez és a testvéreihez, tulajdonképpen annak lett áldozata, hogy Angliából hazament Vörösmartra a beteg édesanyját ápolni, és többé nem tudott onnan kiutazni. Ahogy Szirtes Gábor, a Pannonia Könyvek szerkesztője a könyv utószavában írta: emberi értékekkel is gazdagítja az olvasót Berger Otti életpályájának a megismerése.
A vörösmarti zsidó temetőt is a Berger család miatt kereste föl?
A vörösmarti zsidótemető nagyon fájdalmas kérdés. Igen, a Berger család kapcsán kerestem föl, és a rendbetétele miatt még tavaly folyamodtam az eszéki zsidó közösséghez, sajnos sikertelenül, és a Mazsihisz-hez is. Olyan állapotban volt, hogya bozót között alig lehetett a sírkövekig jutni. A temetők Horvátországban nem a felekezetek tulajdona többé, hanem a járásé. Barátaimmal szűkebb körben terveztük ennek a rendbetételét, emlékparkká alakítását. Ezért megkértük az illetékeseket a faluban, hogy ha sort kerítenek a rendbetételére, hagyják meg a nagyobb fákat. Az idén április végén, május elején azonban a járás munkásai kivágták a szép és értékes nagy diófákat, ezeket eltüntették, nyilván értékesítették, meghagyva néhány akácfát, a bokrokat és a gazt. Bár erre is megkértem az illetékeseket, nem indítottak eljárást a tettesek ellen, pedig név szerint ismertek.
Mi az oka annak, hogy Berger Otti munkásságát Magyarországon alig ismerjük?
Nem tudom, mi ennek az oka. Talán, mert Magyarországtól elszakított területen született, vagy mert textil szakos volt és ezért kisebb volt az érdeklődés iránta. Pedig kapcsolatban volt a magyar Bauhaus-művészekkel is. Molnár Farkast említi egyik levelében, és Weininger Andort, aki szintén a Drávaszögben, Karancson született, s akivel levelezett is. Moholy-Nagy Lászlónak pedig nemcsak a tanítványa volt, hanem közeli barátságban is álltak egymással. Berger Otti munkássága torzóban maradt, míg több más Bauhaus-művész karrierje később, a második világháború után teljesedett ki: különböző külföldi országokban folytathatták a megszakított munkájukat.
K. Zs.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
