Történelmi esemény – egyszerre két miniszterelnököt látott vendégül a magyar zsidó közösség

A Dohány utcai zsinagógába és a MAZSIHISZ Síp utcai székházába látogatott szerda este Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök magyar kollégája, Orbán Viktor társaságában. A vendéglátó Heisler András MAZSIHISZ-elnök őszinte beszédének köszönhetően a rendezvény nem pusztán protokolláris esemény volt, hanem érdemi találkozóvá vált.

cikk_1.jpg
Fotó: Kallos Bea

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az első hivatalos, négy napos budapesti látogatása keretében szerda este megtekintette a Dohány utcai zsinagógát, majd részt vett a MAZSIHISZ székház zsúfolásig megtelt Goldmark-termében megrendezett fórumon, ahol rajta kívül beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, valamint – a vendéglátók képviseletében – Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke. A rendezvényre a hazai politikai élet prominensei, külföldi diplomaták, vezető egyházi személyiségek, a magyarországi rabbikar tagjai, és a kulturális, művészeti élet jelesei kaptak meghívót, ennek tükrében különös jelentőséget nyert, hogy az elsőként beszédet mondó Heisler András nem pusztán protokolláris beszédet mondott, hanem nyíltan és egyenesen megfogalmazta észrevételeit mind a két miniszterelnök magyar zsidóságot érintő politikájával kapcsolatban.

Mint Heisler András fogalmazott, a földrajzilag két távoli ország közötti legerősebb híd a magyarországi zsidóság, ezért őszintén kell szólni arról, hogy léteznek a közösség életét zavaró jelenségek. Szerinte Magyarország felemás módon nézett szembe a holokauszt folyamatával, az akkori hatóságok, a kormány és a kormányzó felelősségével, és hetvenkét évvel a második világháború után sem zárult le maradéktalanul a zsidó kárpótlás, megoldatlan az egyházakat ért jogsérelmek orvoslása, ami segíthetne visszaállítani az egyházak független működését.

cikk_3.jpg
Fotó: Mohai Balázs / MTI

Heisler András – az elmúlt hetekben szerte az országban megjelent Soros-ellenes plakátokra utalva – a zavaró jelenségek közé sorolta, hogy napjainkban Magyarországon el lehetett indítani egy olyan totális propagandakampányt, amelynek nyelvi és képi eszköztára zsidókban rossz emlékeket keltett.

– Lehet vitatni a kampány szándékait, de számomra egy dolog miatt vált biztosan elfogadhatatlanná: a zsidók Magyarországon elkezdtek félni. S ez olyan jelenség, ami mellett felelős zsidó vezető nem mehet el szótlanul. De felelős kormányfő sem – jelentette ki a MAZSIHISZ elnöke. – Mi egy olyan országban akarunk büszke, magyar zsidónak lenni, ahol senkinek az arcmásán nem éktelenkedhetnek „büdös zsidó” felíratok. A magyarországi zsidók többsége a jövőben is itt akar élni, itt a Kárpátok ölelésében, de félelem nélkül.

Szólt róla, hogy az izraeli Külügyminisztériumnak a magyar plakátkampányról megfogalmazott értékelése hideg zuhanyként érte a magyar zsidó közösséget, mert a Yossi Amrani nagykövet kiállását követően ez a nyilatkozat fájdalmakat okozott, sokan úgy érezték: cserbenhagytak a magyar zsidókat. (Az elnök arra utalt, hogy Amrani nagykövetnek a sorosozó plakátkampányt elítélő nyilatkozatát a Benjamin Netanjahu által irányított izraeli külügyminisztérium visszavonatta.)

Ezután Heisler András a szavait Benjamin Netanjahunak címezve azt mondta – Fájdalmasan érinti közösségünket, amikor Izraelben a diaszpórai zsidóság vallási elismerését szűkíteni akarják. Közösségünk túlélte a holokausztot, a vallásellenes kommunista rendszer alatt is hű maradt gyökereihez, és mi ne számítanánk eléggé zsidónak? A magyar zsidóság abszolút többségét jelentő neológia betéréseit, brit-miláit, esküvőit, akár mindnyájunkét, bármiféle rabbinikus döntvényeit lehet semmibe venni?

Heisler András elmondta: sokan zsidó reneszánszról beszélnek Magyarországon, ám valójában iszonyatos küzdelem folyik, de nem a kormánnyal, nem a népvándorlással, még csak nem is az antiszemitákkal, hanem az asszimilációval. Szerinte a kérdés az, hogy gyermekeink, unokáink zsidókként fognak-e élni, ezért Magyarországnak és Izraelnek is elemi érdeke, hogy a magyar diaszpóra zsidóságát ne ossza meg, ne idegenítse el magától és megadjon minden segítséget a közösség építéséhez, a magyar és zsidó tradíciók ápolásához.

cikk_4.jpg
Fotó: Mohai Balázs / MTI

Ezután Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet, amelynek során különlegesnek nevezte Netanjahu látogatását, amit még izgalmasabbá tett a visegrádi országok (V4-ek) most lezajlott találkozója. A miniszterelnök Herzl Tivadar elhíresült, Izrael állam létrejöttét megjósoló mondatára utalva – miszerint „ha akarjátok, nem mese” – úgy fogalmazott: ha akarjuk, nem mese, nem délibáb, nem üres reménykedés, hogy Izrael és Kelet-Európa, Izrael és Magyarország olyan jövőt képzeljen el, amelyben a fontos dolgok összekötnek: így a hazaszeretet, a külső fenyegetéssel szembeni önvédelem, a terrorizmus elleni küzdelem, modern technológia, innováció, a kultúrák közötti kapcsolat, és összeköt az identitás magabiztossága.

Orbán közölte: ha akarjuk, nem mese, hogy megfékezzük a terrorizmust, az európai antiszemitizmus erősödését, és sikerülhet leállítanunk az intolerancia tömeges Európába szállítását. Ha akarjuk, nem mese: meggyőzhetjük az Európai Uniót, hogy tisztelje Izrael azon erőfeszítéseit, amelyekkel önmagán túl Európát is védelmezi, hiszen Izrael és Európa, benne Magyarország biztonsága összekapcsolódik.

Megemlítette, hogy Netanjahu azt mondta neki: Izrael titka az a tudás, hogy miként lehet a legkevesebből a legtöbbet kihozni. Reményét fejezte ki, hogy ezt egyszer talán eltanuljuk Izraeltől, hiszen a két nép között vannak hasonlóság, ilyen karakterjegy például az is, hogy „mindig többet adunk a világnak, mint amennyit kapunk tőle”.

cikk_5.jpg
Fotó: Mohai Balázs / MTI

Benjamin Netanjahu a csaknem tíz perces beszédét jegyzetek nélkül, fejből mondta el, ezért különösen feltűnő volt, hogy felszólalásában nem kommentálta Heisler András szavait. Azzal kezdte, hogy méltatta a modern cionista mozgalom megalapítójának, a Budapesten született Herzl Tivadar érdemeit, akit géniusznak és modern Mózesnek nevezett. Mint fogalmazott, vele itt 1860-ban megszületett a zsidó nép, a zsidó állam modern eszménye, ez a géniusz vissszahozta a zsidó népet a történelembe, s azt mondta, hogy a problémáinkat egy zsidó állam keretein belül kell megoldani. Netanjahu kitért arra, hogy Budapesten Herzl partnerre talált egy másik lángelmében, a nála ma már kevésbé ismert Max Nordauban, így elmondható, hogy e két magyar zsidó által elindított cionista mozgalom következményeként jöhetett létre a független zsidó állam, vagyis ő maga a budapesti Herzl Tivadar és Max Nordau tevékenységének köszönhetően állhat ma itt a zsidó állam miniszterelnökeként.

Netanjahu Izrael állam születéséről szólva kiemelte, hogy visszaállítottak egy háromezer éves, a modern korban is működőképes nyelvet, amire bizonyság, hogy a fia hét éves korában el tudott olvasni egy több ezer éves Holt-tengeri tekercset, elvégre a nyelv alkalmassá vált a tudomány, technológia, fejlődés kifejezéseire.

A miniszterelnök megtiszteltetésnek nevezte, hogy éppen akkor lehet Budapesten, amikor a V4-ek találkoznak, és reményét fejezte ki, hogy a visegrádiak következő találkozója Jeruzsálemben lesz, ami azt is bizonyítja, hogy a zsidók elfoglalják méltó helyüket a népek, államok között.

Netanjahu megemlítette: föl kell lépni az antiszemitizmus és annak új formái, így az új típusú anarchista antiszemitizmus ellen, amely a radikális iszlámmal egyesül a zsidók gyűlöletében, holott elméletileg egymás ellen kellene föllépniük. Ennek kapcsán közölte: Emmanuel Macron francia köztársasági elnök azt mondta neki, hogy az anticionizmus is az antiszemitizmus egyik formája, hiszen nem mondhatjuk, hogy semmi problémánk a zsidókkal, csak a zsidó állam létével, mert ez olyan lenne, mintha valaki azt mondaná, hogy neki semmi baja az amerikaiakkal, csak Amerika létezésével. Ez rejtett antiszemitizmus, ezért fontos, hogy az államok ellenálljanak az Izrael létét fenyegető szövetségek ellen. Ebben az ügyben köszönetét fejezte ki Orbánnak, amiért magyar kollégája fellép az antiszemitizmus és annak új formái ellen, s elítéli a magyar állam zsidók ellen elkövetett bűneit.

Beszédét azzal zárta, hogy külföldi állami vezetők gyakran megkérdezik tőle, hogy a kínai miniszterelnök által az innováció szuperhatalmának számító Izraelnek mi a titka. Netanjahu erre kifejtette: a zsidó nép olyan, mint egy különleges fa, amely mély gyökereket eresztett a hagyományba, az emlékezetbe, a történelembe, s magába Izrael földjébe, az ágai azonban az égre törnek, és ezek az új ágak olyanok, mint az egyre újabb és újabb kérdések, és újabb és újabb válaszok. Az ősi gyökerek a múltba, az ágak azonban a jövőbe nyúlnak, ezért emlékezni kell a múltra, és reménykedni kell a jövőben. Netanjahu közölte: ez Izrael titka, ez az a speciális kombináció, amelynek lényege, hogy hiszen miközben büszkének kell lenni az ősi múltra, építeni kell a jövőt.

cikk_herzlter.jpg
Fotó: Deák Andrea