Mai születésnapos: Bonaparte Napóleon, akit a Messiás előhírnökének hittek
Igen, természetesen erőszakos szörnyeteg volt. Igen, az emancipációért cserébe lemondást várt vallási szokásaink jó részéről. Igen nagy valószínűséggel buta pletyka csak, hogy zsidó lett volna. Néhány korai hászid rabbi a megváltás eszközének tartotta őt.
Primo Levi meséli el, hogy Itáliában a zsidók némelyike Napoelonenak nevezte el a fiát, a németajkú zsidók Schöntheilnak, jó résznek hívatták magukat, ez az a családnév nagyjából úgy fordítható, hopgy Bona Parte, vagyis a jó rész. Voltak a francia zsidók közt, akik „helek tovnak”, jó résznek hívták.
Némelyek, így állítólag a nagy történész, Michelet is, arról hallottak pletykákat, hogy voltak zsidó felmenői, de hát kiről nem pletykálják ezt és hogyan lehetne biztosan tudni, hogy igaz-e.
Az biztos, hogy az állampolgári jogokat nekik is biztosította Napóleon. Az általa összehívott Nagy Szanhedrin arról tárgyalt, hogy lemondjanak-e a Törvény egy részéről, vallásukról az állampolgári jogegyenlőségért cserébe, itt került elő a legélesebben és a legvilágosabban ez az egész modernitás folyamán mindvégig felbukkanó kényszer.
Napóleon céltudatos volt és erőszakos, használni akarta a zsidókat, mint mindenki mást, lojalitást várt el tőlük, de intézkedéseiben jogkiterjesztő volt, ha magánemberként meg is engedett néha magának antiszemita megjegyzéseket.
Persze az emancipáció a korszak ismerői, kutatói szerint amúgy is megtörtént volna: „nem te valál győző, hanem a kor lelke: szabadság” – írta neki joggal Berzsenyi Dániel.
Mindenesetre voltak olyan hászid tanítók az elsők között, a mozgalom hajnalán, akik úgy látták, Napóleon részesül valamiképpen Isten megváltó tervéből, a beteljesedés felé tartó történelem jele. Mindig ebben reménykedünk és egyszer majd igazunk is lesz.
Bonaparte Napóleon ma lenne 248 éves. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy jó-e ez nekünk.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
