Apertúra lapszámbemutató – Tiszaeszlár vizuális emlékezete
Minden érdeklődőt szeretettel várunk Apertúra folyóirat következő számának a lapbemutatójára, 2017. szeptember 14. (csütörtök), 17:00 órára a Síp12 Galériába, a Mazsihisz-Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új közösségi és kiállítótermébe (Budapest VII. ker., Síp utca 12.)
Az ezt a folyamatot végigkövető tanulmányokról Müllner Andrással, a lapszám szerkesztőjével, Varga Balázs filmtörténésszel, K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel, valamint a szerzőkkel beszélgetünk.
Az Apertúra 2017-es téli számának tanulmányai Tiszaeszlár vizuális emlékezetét elemzik. A magyar település emblematikus jelentésre tett szert 1883-ban, amikor az ott élő zsidó közösség tagjait vádolták meg egy eltűnt, majd később a Tiszából kifogott lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával. Jóllehet a tárgyalás a megvádoltak felmentésével végződött, de ennek a pernek a farvizén született meg a modern magyar szélsőjobboldal, amely számára Tiszaeszlár azóta is hivatkozási alap. A hivatalosan utolsó európai vérvádként jegyzett esemény szöveges dokumentációja és képi ábrázolása tömeges méreteket öltött, párhuzamosan a 19. és 20. századi reprodukciós technikák bővülésével, végül belépett a 21. századba is a digitális sokszorosítás révén.
Az antiszemita képi ábrázolások hagyománya persze jóval régebbre nyúlik vissza, és részét képezi az antropofágia (emberevés) hosszú történetének. E történet során egyes emberi közösségek képzeletében megszületik az emberi társadalom alaptabuját megsértő Másik, aki saját fajtáját fogyasztja el, ekképp őt egy másik, embertelen fajtába lehet átsorolni, és ellene megfelelő intézkedéseket foganatosítani. Az említett kirekesztő képzelet a modernitásban technikai képekben tárgyiasul, és válik a kultúra részévé.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
