Jane Haining embermentőről nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban

Jane Hainingről, a skót származású embermentőről, a budapesti skót misszió internátusának mártír sorsú vezetőjéről nyílt időszaki kiállítás Budapesten, a Holokauszt Dokumentációs Központban (HDK) szerdán.

---

haining_hdk.jpg
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: Jane Haining nem készült sem hősnek, sem mártírnak, de életét a „segítő szeretet hatotta át”.

Magyarország 1944-es német megszállása után nem engedelmeskedett az utasításnak, nem tért vissza hazájába, mert kötelességének tekintette, hogy a válságos pillanatokban a rábízottak mellett legyen.

„A hangos gyűlöletorkán közepette a csendes, de annál bátrabb, aktívan segítő kisebbséghez tartozott: embermentő volt” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Hozzátette: a kiállításon egy „olyan asszony életútja tárul elénk, aki méltán lehet bármelyik mai fiatal lány példaképe”.

Latorcai Csaba kitért arra, a kormány meggyőződése, hogy Európa és benne Magyarország „megmaradása, megerősödése és jövője a zsidó-keresztény hagyományból gyökerező hit mélységeiben és az őszinte párbeszédben keresendő”.

Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete elmondta, skót származása miatt különös örömmel tölti el ez a kiállítás, hiszen Jane Haining az egyetlen skót embermentő, és egyike annak a kevés holokauszt-hősnek, akikre Nagy-Britannia büszke lehet.

Rámutatott: Jane Haining a vallásszabadság megtestesítője, hiszen a skót egyház misszionáriusaként jött a katolikus Magyarországra, ahol zsidókat mentett.

Szita Szabolcs, a HDK igazgatója szerint Jane Haining a „szív törvénye szerint élt”, embersége, tartása és jósága csodálatos példa, amely rávilágít, hogy szeretet és emberség nélkül minden más érték hiábavaló.

Rostás Jenőné Berényi Ágnes, a skót iskola egykori diákja felidézte: 1944 márciusában, a német megszállás után megváltozott az életük az iskola internátusában. Ettől kezdve a diákok nem jártak sétálni, nem volt tanítás az iskolában és a „rettegés vette át a szerepet az internátusban”. Elmondta, hogy egy reggel két német tiszt jelent meg az intézetben, akik magukkal vitték nevelőjüket. Jane Haining az ajtóból visszanézve rémült fiatalokra ennyit mondott: „ne sírjatok gyerekek, ebédre visszajövök”.

Jane Haining 1897-ben született Dél-Nyugat-Skóciában. Budapestre 1932-ben érkezett, a skót misszió iskolájának leány internátusát 1944-ig vezette. A Skót Iskolába felekezeti hovatartozástól függetlenül vették fel a diákokat. Az 1932-33-as iskolaévben a felső, polgári iskola és az intézmény keretein belül működő kereskedelmi tanfolyam diákjainak 62 százaléka vallotta magát izraelita felekezetűnek.

A német megszállás után, március 31. után a Vallás és Közoktatási Minisztérium rendelete értelmében a Skót Iskolában sem folytatódott a tanítás, ennek ellenére a bentlakó diákok közül többen továbbra is a biztonságosnak vélt leányotthonban maradtak, és velük maradt nevelőjük is.

Jane Haininget április 25-én vitte el a Gestapo az épületből. A letartóztatását követő harmadik héten szállították Auschwitzba, ahol gázkamrába küldték.

2010 nyara óta a skót származású embermentő nevét viseli a pesti alsó rakpart egy szakasza. (MTI)

---

[qbg-related-posts post-type="post"]

---