Mai születésnapos: a zsidó szövegíró, akinek Cserháti Zsuzsát és G. Dénes Györgyöt köszönhetjük

Gus Kahn volt a 20-as évek jazzes slágerkorszakának legmerészebb szövegírója, aki együtt dolgozott a Gershwin-testvérekkel és megírta azt a dalt Amerikában, amelyből az „Ez történt Lellén” született és írt egy dalt, még jóval a születése előtt Cserháti Zsuzsának is.

---

Németországban született, de már 4 évesen Amerikába költözött a családjával, annak a történelmi korszaknak a szülötte volt, amelyben Európa megszűnt a zsidó világ fő földrésze lenni a hatalmas amerikai elvándorlás évszázada, a cionizmus és a holokauszt miatt és ő is ebben a mozgásban sodródott gyerekkorában az újvilágba, a helyére, abba az országba, ahol jazz-szövegíró lehetett belőle, olyan szabadszájú, amilyen otthon nem lehetett volna. Viccesen sikamlós dalai még a nácik figyelmét is felkeltették, ellenpropagandát próbáltak csinálni ellene.

A legnagyobb magyar karriert befutott szerzeménye a Makin Whoopi volt, a kölcsönös szerelmi boldogtalanság meghatóan vicces története. Egy fiú, egy lány, néhány szerelmes este, holdfény, esküvő, gyerekek, kiabálás, megcsalás és aztán minden kezdődik elölről, jön egy új évszak és ez újabb ok arra, hogy mindez megismétlődjék ugyanúgy másokkal. Ebből csinált bájosan cinikus-romantikus szerelmes dalt G. Dénes György, Zsüti Ez történt Lellén címmel és nagyjából stimmel is.

„Imádott enni, új ruhát venni,
de ez még semmi, el kellett venni.
Azóta nem néz rám olyan szendén,
ez történt Lellén”.

Ez történik mindenhol és állandóan, de mi mégis mindig úgy érezzük, hogy pont így, pont ekkor, pont Lellén csak velünk történt meg, ez ad nekünk munkát, örömet és bánatot több ezer év óta, hiába van, hogy a sztori elejétől a végéig mindig ugyanaz, minden nemzedékben megér egy új feldolgozást, amely ugyanolyan sikerrel fut majd, mint az előző.

Éppen azért, mert ezzel a korántsem visszafogott cinizmussal szólt Gus Kahn a házasságról, az amerikai erkölcsvédők, moralisták és helyi nácik különös ellenszenvvel viseltettek zsenije iránt, leginkább a Makin Whoopie miatt. Ella Fitzgerald, akit a fajvédők szintén nem tudtak megszeretni, de elég, ha mi szeretjük.

Itt pedig Kern András a Sztraccsatellában a magyar-zsidósított verzióját:

Mások mellett Cerháti Zsuzsát is megihlette a rég porladó zsidó zseni egyik dala később, Magyarországon, Álmodban csak engem láss, kérte Gus Kahnt követve a tragikus sorsú, páratlan hangú énekes:

Számtalan idézetünkben és viccünkben és sorunkban ott van nekünk, magyaroknak is, csak jobbára már nem tudunk róla. Rég elmúltak az előző század húszas évei, lassan megkezdődnek a mostani, aktuális húszas évek, Gus Kahn fiatalon távozott és több mint 75 éve nem ír már sikamlós, lélekbemászó szövegeket egyszemélyes, illetve alkalmi együttműködésekre épülő slágergyárában. Így is itt van velünk, ha nem is tudunk róla. Mert azóta is pont ugyanaz történik velünk, lányokkal és fiúkkal, ami történni is fog, amíg csak világ a világ, Lellén éppen úgy, mint Chicagóban.

---

[qbg-related-posts post-type="post"]

---