A boltok szombati nyitva tartását tiltó törvényt fogadott el az izraeli parlament

A boltok szombati nyitva tartását tiltó törvényt fogadott el kedden az izraeli parlament a keleti ultraortodoxat tömörítő Sasz vallási párt követelésére.

---

A kneszetben minimális többséggel keresztülvitt, úgynevezett szupermarkettörvény értelmében ezentúl nem dönthet úgy egy adott izraeli település vezetése, hogy engedélyezi az üzletek nyitva tartását a zsidó vallás által előírt szombati pihenőnapon.

Az ellenzék által benyújtott számos módosító indítvány miatt egész éjjel tartó szavazásokon hajszálon múlt, hogy a második és harmadik olvasásban elbukik a kneszet plénuma elé vitt törvényjavaslat, de végül 58 szavazattal 57 ellenében elfogadták a honatyák.

A törvény hatálya alól a vita során kikerültek a benzinkutak épületében üzemelő kisboltok, de a kutak mellett működő többi üzletet már be kell zárni.

Az egyébként stabil többséggel rendelkező izraeli kormánykoalíció azért került nehéz helyzetbe, mert Avigdor Liberman védelmi miniszter pártja, a nacionalista jobboldali Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk) nem szavazott mellette, mivel nem vallásos szavazóbázisa számára az új törvény elfogadhatatlan, valamint csatlakozásakor a koalíciós egyezményben leszögezte, hogy vallási ügyekben nem kell együtt voksolnia a kormánykoalícióval.

A kormányzó Likud párt számos képviselője is ellenezte az indítványt, s volt köztük, aki távol maradt a voksolástól. A koalíció elnöke ezért egy „rebellis” fiatal képviselőnőt ki akart záratni a pártból, de a Likud belső bírósága ezt formai okokra hivatkozva elutasította, mert túl későn nyújtotta be kérését.

A Háárec című újság elemzője szerint a Likud a szombati zárvatartás támogatásával nem egyszerűen lábon, hanem egyenesen főbe lövi magát, mivel szavazótáborának nagy része nem támogat efféle lépéseket. A koalíció elnöke, David Amsalem is közölte, hogy a Likud csakis a koalíció együtt tartása, az előrehozott választások elkerülése érdekében állt a javaslat mögé.

A 10-es tévécsatorna szakértője szerint azért kerülnek sorozatosan felszínre újabban a koalíción belül is feszültségeket okozó törvények, mert korrupciós ügyei miatt meggyengült Benjámin Netanjahu kormányfő helyzete, ezért mindenképpen megpróbálja elkerülni az előrehozott választások kiírását, s koalíciós pártjai ezt kihasználva sorra saját javaslataik támogatására kényszerítik, valósággal „zsarolják”.

Az első efféle törvény az askenázi ultraortodoxok Tóra pártjának követelésére született, amely néhány hete megtiltotta a szombati vasúti karbantartásokat, s ezt most a keleti ultraortodoxok szupermarkettörvénye követi, bizonyítandó, hogy számukra is legalább olyan fontos a szombat szentsége.

A zsidó vallás törvényei szerint szombaton mindenféle munkavégzés tilos, és e tekintetben munkavégzésnek számít például a járművön utazás, a lámpák felkapcsolása, ahogy a hétköznapi élet számos más természetes tevékenysége is.

Az izraeli média a koalíció ingatagságát kihasználó törvényjavaslatnak tekinti Avigdor Liberman indítványát is a halálbüntetés bevezetéséről, amelyről azonban Aviháj Mandelblit legfőbb ügyész bejelentette, hogy ellenzi az indítványt, így várhatóan soha nem kerülhet törvényerőre. A saját szavazótáboroknak megígért törvények követelése a helyi szakértők szerint azt jelzi, hogy választási kampányhangulat uralkodott el az izraeli törvényhozásban.

A kampányhangulatra emlékeztet az is, hogy a kormányfő nemrég találkozót tartott a zsidó telepesek ideológiai hátterét biztosító legfontosabb rabbikkal, akiknek újabb jelentős pénzeket ígért további támogatásukért cserébe.

Az izraeli rendőrségnek ezekben a napokban kellett volna lezárnia Netanjahu két korrupciós ügyét, amelyeket a kiszivárogtatás szerint az elégséges bizonyítékok birtokában vádemelési javaslattal adott volna át az ügyészségnek. Ezt a lépést azonban minden magyarázat nélkül tavaszra halasztották, ahogy a mintegy száz oldalas rendőrségi összegzés nyilvánosságra hozatalát is. (MTI)

---

[qbg-related-posts post-type="post"]

---