Ma kilencven éves Kornai János, Isten éltesse!
Ma kilencven éve, 1928. január 21-én született Budapesten Kornai János, A hiány és A szocialista rendszer című munkák világhírű szerzője, akinek a szocializmus gazdaságpolitikájáról írott kötetei máig alapműnek számítanak a világ összes közgazdaságtudományi egyetemén.
„Elképzelni is nehéz, hogy egy olyan pályaív, amely a Bécsi úti Nagybátony-Újlaki téglagyártól (ahol a 16 éves Kornai a baljós 1944-es évben »önkéntes« segédmunkás volt) a Szabad Nép szerkesztőségén keresztül a Harvard Egyetemig vezet, személyes döntések folyománya, nem pedig a történelem vakon űzött játékáé. Pedig a könyv olvasása után úgy tűnik, hogy ez így van. Ennek az első olvasatra hihetetlennek tűnő állításnak a kulcsa a felelősség. Kornai János számára a legtragikusabb élethelyzetekben is van választás – és ez a legfőbb üzenete rendhagyó önéletrajzának. Élete nagy fordulópontjain A hiány szerzője minden esetben maga dönt, nem hárít semmit sem másra, sem a történelemre” – ezeket a méltató szavakat Szabó Katalin írja a Közgazdasági Szemle 2005 júliusi-augusztusi számában annak az apropóján, hogy akkor jelent meg Kornai János: A gondolat erejével (Osiris, 2005) című, rendhagyó önéletrajza.
A kilencvenedik születésnapját ma ünneplő Kornai János professzor kapcsán azért idéztük ezt a könyvismertetőt, mert tömören összefoglalja mindazt, amit ez a páratlan magyar értelmiségi a pályája során végrehajtott: élete fordulópontjain őszintén szembenézett saját magával, született kutatóként magára nézve is levonta az egzakt következtetéseket, majd a lehető legtudatosabban indult más irányba. Meggyőződéses marxistából, a szocialista rendszer hívéből, a Szabad Nép gazdasági rovatvezetőjéből, sőt, szerkesztőségi titkárából meggyőződéses anti-marxista és a szocialista rendszer ellensége lett. A Szabad Nép szerkesztőségének diktatúraellenes lázadása után rúgták ki az újságtól, így az ország legnagyobb lapjának egyik jól kereső vezetőjéből a közgazdaságtudományi intézet egyik legrosszabbul fizetett segédmunkatársa lett. Igaz, ezután kezdődött az igazi karrierje, akár egykori szabad népes, később ugyancsak nemzetközi hírűvé vált egykori kollégáinak: Lendvai Pálnak vagy Kende Péternek.
Kornai, aki éppen Marx hatására döntötte el, hogy a közgazdaságtannal akar foglalkozni, felülvizsgálta a saját nézeteit, és elhatározta: szakít a marxi filozófiával. Akkor érthetjük meg ennek a súlyát, ha a dátumot is fölidézzük: 1959. Ha valaki ekkor kijelentette; hogy megtagadja Marxot, azt nem csak a saját korábbi meggyőződésével, hanem egy egész világrésszel ment szembe. Olcsó poén lenne, ha most azt mondanánk: a világrész elbukott, Kornai győzött – de azért kockáztassuk meg. Hiszen éppen az ész harcáról és győzelmeiről szól Kornai elképesztően magasra ívelt pályája.
Isten éltesse az emberi kor legvégső határáig!
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
