Könyvajánló: Löw Immánuel: Zsidó folklór tanulmányok
Könyvajánló rovatunkban ez alkalommal a Barna Imre; Glässer Norbert; Zima András szerkesztésében, 2014-ben az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék: Szeged kiadásában megjelent: Löw Immánuel: Zsidó folklór tanulmányok című kiadványt ajánljuk.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő Kulturális Antropológiai Tanszék évek óta elkötelezett a zsidó folklór, a zsidó kultúra és hagyomány oktatása, kutatása és megismertetése iránt. Ennek jegyében a tanszék rendszeresen szervez közös konferenciákat az OR-ZSE-val, és kutatói – mindenekelőtt Barna Gábor és Glässer Norbert – számos közös konferencia- és tanulmánykötetet, monográfiát, tudományos munkát szerkesztettek közösen. Ennek az elkötelezettségnek és együttműködésnek egyik példája az 2014-ben megjelent, Löw Immánuel magyarul eddig nem publikált folklorisztikai tanulmányait tartalmazó kötet.
A Zsidó folklórtanulmányok németül jelent meg 1975-ben, Scheiber Sándor erőfeszítéseinek köszönhetően, és Magyarországon mindössze három példánya lelhető fel. A német kiadásra – miként Barna Gábor bevezetőjéből megtudjuk – Péter Gábor irodalomtörténész hívta fel a figyelmet, aki a magyar fordítás szerkesztésében is részt vett. A magyar fordítás Hrotkó Larissza munkája, aki 2013-ban az OR-ZSE-n szerezte meg doktori fokozatát. A jelen kiadás egyidejű tisztelgés a zsidó hagyomány, művelődéstörténet és folklór két, máig ható, nemzetközi hírű és nagyszabású tudósa a mártírhalált halt egykori szegedi főrabbi, Löw Immánuel, és eredeti, német kiadás szerkesztője, Scheiber Sándor előtt. Az 1975-ös tanulmánykötet magyar kiadását Glässer Norbert és Zima András tanulmánya zárja.
Löw Immánuel hét tanulmányát olvashatjuk most magyarul, amelyek a zsidó hagyomány és folklór legkülönbözőbb területeit ölelik fel. A tanulmányok egy-egy érdekesebb szokást járnak körül, valamely szó, kifejezés használatát és jelentésének változásait követik végig, de folklór és képzőművészet határterületeinek vizsgálatával is találkozhatunk. Az egyik tanulmány például az ujjakkal kapcsolatos zsidó irodalmi és folklorisztikus forrásokat dolgozza fel, egy másik a szegedi zsinagóga ablakainak motívumait, témáit; egy harmadik pedig a könny motívumának előfordulását követi végig a zsidó hagyományban a Bibliától a Misnán és a Talmudon a kabbaláig és a középkori zsidó költészetig. A Ha’-iddana című tanulmány pedig a folklór, a vallástudomány és a nyelvészet határmezsgyéjén mozogva a ha’iddana (most) szó használatát és történetét elemzi a bibliai és rabbinikus forrásokban, egészen a huszadik századig.
Hét tanulmány, rövid, alig féloldalas szócikkek, és hosszabb terjedelmű tudományos cikkek követik egymást a kötetben, amelyek nemcsak szerzőjük óriási tudásáról és kutatási eredményeiről tanúskodnak, hanem egy széleskörűen művelt és a világra nyitott kíváncsi tudósszemélyiségről is, akinek a vallásos irodalom, a folklór, a vallástörténet és a szépirodalom egyaránt ismerős terep, és ahogyan Scheiber Sándor is, a határterületek mezsgyéjét összekötve gazdagította számos új eredménnyel a különböző tudományterületeket. Remélhetőleg ez a kötet az első lépés Löw Immánuel további munkáinak újbóli megjelentetése felé.
P.Sz.
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
