Emlékezzünk úgy, hogy ne listázzunk: Holokauszt-emlékművet avattunk Szolnokon
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere és Heisler András szólt az emlékezőkhöz április 16-án, a gettó területén lévő emlékkő avatásakor. Mindketten a szolidaritásról és az összetartozásról beszéltek.
A szolnoki gettóban ezernél is több embert gyűjtöttek össze 1944-ben, hogy onnan Auschwitzba küldjék őket. Rájuk emlékezett közösen a város vezetése és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).
Az események emlékére állított emlékkő felállítását a Szolnoki Zsidó Hitközség kezdeményezte és Szolnok városa nagyvonalúan támogatta. Az emlékkőavatáson részt vett és beszédet mondott a város polgármestere, Szalay Ferenc, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, jelen volt még Dr. Kállai Mária megyei kormánymegbízott valamint Feldmájer Péter, a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoportjának elnöke. A megemlékezésen Róna Tamás főrabbi mondott gyászimát.
Szalay Ferenc szerint az összetartozás és a szolidaritás érzését kell erősítenünk azért, hogy soha többé ne történhessen meg senkivel semmi hasonló.
Heisler András is erről szólt, arról, hogy Szolnok mai, fiatal lakóinak meg kell ismernie városuk múltját és egykori lakóit, azt, hogy hogyan élt itt egykor 1100 zsidó ember: „S hogyan éltek? Édesapámtól és édesanyámtól pontosan tudhatom, hiszen mindketten a szomszédból származnak, Abonyból, illetve Ceglédről: az alföldi polgári zsidó családok életviteléről, a családok összetartásáról, a zsidósághoz való ragaszkodásról nem csak sokat meséltek, de példát is nyújtottak felém.”
Kitért még arra is, hogy a történelem figyelmeztetés is lehet és az áldozatok emlékét azzal is őriznünk kell, hogy megfogadjuk ezt a figyelmeztetést: Egykor 1100 zsidó élt Szolnokon, a gettóba kényszerítésük előtt a hatóságok pontos, név szerinti listát készítettek mindannyiukról. Ha valaki ma listákat gyárt, ne csodálkozzon, hogy ilyen történelmi előzményeket követően a jóérzésű Magyarország – keresztények és zsidók egyaránt – értetlenül szemlélik és elutasítják azt”.
szolnok_1.JPG
Beszédét azzal zárta, hogy Schlachta Margitot, az ő szavait és emlékét idézte: „Ő volt az a nő, aki már 1940-ben néven nevezte a bűnt, aki fáradhatatlanul támogatta a rászorultakat, segítette az üldözötteket és küzdött a gyűlölet ellen. Mert gyűlöletet szítani tilos bárki ellen! Tilos a zsidók ellen, de tilos a keresztények ellen, a romák, a melegek, civilek, vagy bármely embercsoport ellen, akár a muszlimok, vagy a menekültek ellen is. Erre kellene figyelni a mindenkori hatalomnak, mert ez a mi történelmi tapasztalatunk és ez a holokauszt egyik fontos tanulsága.
Arra kérem Szolnok polgármesterét és polgárait, segítsenek abban, hogy mindenki megismerhesse a szolnoki zsidóság múltját. Megismerjék és tanuljanak belőle. Utasítsák el a rasszizmus bármely formáját, tagadják meg a gyűlöletet. Legyen a szolnoki zsidóság része városuk történetének, s kössön össze ez a közös és tragikus gyász Bennünket. Kövessünk el mindent értékvesztett világunkban, hogy ami itt történt zsidó vallású magyar polgártársainkkal, soha ne ismétlődhessen meg, sehol és senkivel”
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
Rotschild, aki Európa legnagyobb hitelezője volt
Jonathan Sacks rabbi a tíz csapás mélyebb okairól
No views have been recorded for this period.
