Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Mindenki mindig zsidó akart lenni: a világ egyetlen női zsinagógája és a „bezsidultak”

sdasdsadx

Miért áll a világ egyetlen „női zsinagógája” egy délolasz, katolikus kisvárosban? Egy írástudatlan olasz paraszt-próféta térítette át Olaszország kicsi, nők által dominált, ma is aktív zsidó csoportját. A „bezsidultak” közösségének története.


Egy olasz kistelepülésen álló zsinagógában a női részleg háromszor akkora, mint a férfi, egyszerűen azért, mert a mélyen vallásos közösség többségét nők alkotják. Azoknak a nőknek a leszármazottai, akiket egy élete hosszú évtizedein keresztül írástudatlan olasz földműves, Donato Manduzio térített meg.

A történet kezdetén még az első világháború pusztított. Manduzio megsebesült a fronton, kórházba került és életében először nem volt semmi dolga. Lábadozása idején megtanult írni és olvasni, így talált rá a Bibliára, a Tórát olvasva rájött, hogy a judaizmus az igaz vallás. Zsidóvá vált és tekintélyes emberré a kisvárosban, San Nicandroban, aki megtérítette a környezetét is, a közösségben 80 zsidó élt legszebb napjaiban és kitartottak Mussolini uralma alatt is. Manduzio meglepve értesült egy kereskedőtől, hogy nem ők a világ egyetlen zsidó közössége, hogy Isten népe él.

San Nicandrot a brit hadsereg szabadította fel, az itt harcoló zsidó légi katonái is arra jártak Dávid-csillagos dzsipjeiken, a későbbi Izraelből érkező katonák, akik megtalálták a saját belátásukból zsidóvá vált parasztokat és szellemi vezetőjüket, tanítójukat, akit elneveztek a zsidó katonák prófétának. A közösség nagyobb része a háború után rendesen betért zsidónak és majdnem mindenki engedett a felszabadítók rábeszélésének és elment Izraelbe, a próféta azonban élete utolsó napjait is városában töltötte, mert Izrael a népek fénye, a népek között kell szerinte élniük. Meghalt még az államalapítás előtt.

A közösség ma 40-50 fős, főleg nők alkotják, akinek a férje katolikus, a gyerekeiket zsidónak nevelik és többségük betért, aki nem, arra hivatkozik, hogy ő már zsidó, kósert eszik, szombatot tart, Izraelben élnek a rokonai, nincs oka rá, hogy zsidóvá legyen, mert az. Ők imádkoznak a zsinagógában, amelyet saját pénzükön építtettek.

Gondolkoznak rajta, hogy egyszer kimennek Izraelbe és a zsidó nép elveszett vagy saját elhatározásukból csatlakozó tagjait segítő szervezet nyáron talán ki is viszi őket, a Mityahadim-közösséget, a bezsidultak, ahogy az olasz zsidók, akikkel kapcsolatba kerültek, héberül elnevezte őket. A „Bezsidultakat” sűrűn látogatják izraeli rokonaik, most talán visszaadhatják nekik a gesztust és ők mennek majd hozzájuk. A nők zsinagógájának tagjai nemsokára megláthatják, ha minden jól megy, álmaik tárgyát, a Siratófalat. San Nicandroban is szívesen látják őket, a település egyik utcája a próféta, a prófétájuk nevét viseli.

Az ynetnews.com írása alapján


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek