Új épület, új élet Szabadkán: a Zsinagóga megnyitása

A felújított szabadkai zsinagógát adták át ünnepélyesen közösségi használatra és ahol van imaház és vannak emlékek, ott megvan a hely, ahol a zsidó élet újjászületik. A fény átvészelte a sötétség időszakát, ezt hirdeti a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) által adományozott hanukia a zsinagógaudvaron. A gyertyatartót az épület felszentelését megelőzően adta át a szabadkaiaknak Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke.

---

Újra zsúfolásig tele volt a szabadkai zsinagóga épülete, úgy, mint fénykorában és maga az épület is ezeket az időket idézte. Hatalmas, impozáns zsinagóga, amely új életre kelt, nemrég adták át ünnepélyesen a nagy felújítások végeztével. Eddig csak felújított műemlék volt, de most már rajta nyugszik a Seregek Ura, az Örökkévaló szelleme, felavatták és így már birtokába veheti a zsidó közösség. Ezt ünnepeltük együtt magyar, kisebbségi magyar és szerb zsidó – és nem zsidó – társainkkal. Egy darab eltűnt, kihunyt és feltámadt Közép-Európát, mert Közép-Európának, amíg létezett, a zsidók voltak a működtetői.

Szabadka a magyar történelem egyik legfontosabb, leggazdagabb történetű városa, amelyet szeretően gonosz iróniával énekelt meg a legnagyobb magyar írók egyike, Kosztolányi Dezső és mindig az ő szemüvegén keresztül fogjuk látni. Látjuk az Aranysárkány híres zsidó diákalakjában is, aki egyedül marad hűséges, félszegen és zavartan, szegény Novák tanár úrhoz.

szabadka_05_2.jpg

A zsidó Szabadka egy olyan Vajdasághoz tartozik, amely német, zsidó, magyar, szerb emberek közös otthona, egy olyan táj, amelyet eltüntetett a történelem. De áll még, büszkén és felújítva, a szórvány zsidó közösség régi-új otthona, a szabadkai zsinagóga, amelybe most beköltöztek a Tóra-tekercsek, Isten igéje várja a közösséget.

Szerb és magyar politikusok, idős szabadkai túlélők, a szerb zsidók közössége, akiket elsősorban Szabadós Róbert képviselt, a szerb zsidó közösség első magyar elnöke, rajtuk kívül pedig több busznyi magyar zsidó, akik együtt akartak lenni testvéreikkel, ahogy a zsoltár mondja. Jelen volt Raáb András hitközségi elnök Kiskunhalasról, Friedman Tamás Szekszárdról, Horovitz Tamás Debrecenből, Tepper Ádám szegedi alelnök és a pécsi hitközség képviselői. Az avatáson egy jeruzsálemi kántorkórus énekelt, felhangzott újra az Istenhez szóló ima. És ez már így lesz, a 250 fősre zsugorodott közösség biztosítja, hogy az ima szavai ne haljanak el.

szabadka_05_3.jpg

Ezt, a túlélés erejét jelképezi a zsinagóga udvarán álló Hanukia, a Mazsihisz ajándéka. A hanuka nyolc napja alatt, amikor a fénynek ki kellett volna hunynia, a lángok megmaradtak, épp így van ez a romos zsinagóga épületével is: meg tudta várni az épület, amíg újraéled a fény. A Szabadkai Zsinagóga emlék lesz és jövő, ha Isten is úgy akarja.

---

[qbg-related-posts post-type="post"]

---