Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Az eddigi legrégebbi, Jeruzsálemet megnevező héber feliratra bukkantak egy ásatáson

sdasdsadx

Az eddigi legrégebbi, kétezer éves, Jeruzsálemet megnevező héber feliratot találták meg egy jeruzsálemi ásatáson régészek – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet kedden.


A város nyugati bejáratánál egy új út építése miatt végzett leletmentő régészeti feltáráson bukkantak az oszloptöredékre, amelyen a mai írásmóddal megegyezően szerepel a Jeruzsálem név.

„Ez az egyetlen ismert kőfelirat a Második Templom korából, vagyis mintegy kétezer évvel ezelőttről, amely teljes egészében kiírta a Jeruzsálem nevet” – közölte az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakembere az Izrael Múzeumban rendezett keddi sajtótájékoztatón.

A város nevét ugyanis az eddig ismert feliratokon általában lerövidítették, a ma is használt Jerusaláim szó helyett a Jerusalem vagy a Salem nevet használták.

Danit Levy régész tavaly télen folytatta az ásatást, ahol előkerültek egy római kori épület alapjai, melyeket egykor kőoszlopokkal erősítettek meg, s ehhez régebbi épületmaradványokat is felhasználtak. Ezek egyikén állt a felirat.

„Hanánia Bar Dodalus Jeruzsálemből” – áll a Heródes idején szokásos betűkkel és írásmóddal kivésett két soros szövegben. A mészkőoszlop egy fazekasfaluban állt, ugyanis ezen a területen az időszámításunk kezdete körüli időszakban mintegy háromszáz éven át, a Hasmoneus királyság korától a kései római korig fazekasműhelyek sora volt, melyek feltárásán évek óta dolgoznak.

Az oszloptöredéket már szerdától megtekinthetik az érdeklődők az Izrael Múzeum régészeti szárnyában. (MTI)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek