Mikor és hogyan udvarolt Ábrahám Sárának először? – Jó Szombatot
A Mazsihisz hírei most elhallgatnak a szombat törvényei miatt, honlapunk nem frissül. A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk.
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten 17:31 óra, a Szombat királynője 18:34 órakor távozik körünkből, onnantól visszavárjuk Önöket honlapunkra. Addig találkozzunk személyesen, zsinagógáinkban. A Tórából ezen a héten a „Leh-Lehá” (Mózes 1. 12-17.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Mikor és hogyan udvarolt Ábrahám Sárának először?
Mihelyt megérkezik az első zsidó házaspár Izraelbe, rögtön mehetnek is tovább, ez lesz az első eset, hogy a zsidók Egyiptomba érkeznek. Sok minden mást is előrevetít a baljós történet.
Ábrám – akkor még nem Ábrahám – és felesége, Száráj, illetve unokaöccsük, Lót és házanépe elindulnak „új hont keresni” a leendő Izrael földjén, ezekkel a szavakkal megkezdődik a zsidó nép története.
De még meg sem melegednek a földön, amelyet Isten megígér nekik, amikor már mehetnek is tovább, mert a megígért földön éhínség tombol, le kell menni a Nílus vízéhez, amely megöntözi a földet és élelmet ad.
Ábrahám az úton látszólag udvarolni kezd Sárának, valahol az egyiptomi határ körül bókolni kezd „Tudom, hogy szép ábrázatú asszony vagy” – kezdi, ez a kár úgy is fordítható, hogy most látom csak, milyen szép ábrázatú asszony vagy. Jó, jobb későn, mint soha.
De aztán hamar a lényegre tér. Arra, hogy ha Egyiptomban, ahol idegenek lesznek, a felesége megtetszik valakinek, még abból is neki lesz esetleg baja, erőszakkal elveszik tőle, őt esetleg megölik miatta. Úgyhogy a romantikus bevezető után arra kéri Sárát, hogy hazudja inkább a húgának magát, akkor őt nyugodtan elhurcolhatják, de Ábrahámnak nem esik bántódása, esetleg valami jutalom is leesik neki. Ez elsőre kicsit kiábrándító széptevésnek tűnik, annál is inkább, mert új hősünket, akiknek a feladata az lesz, hogy benne és általa nyerjen áldást a föld minden népe, még csak pár sorral ezelőtt ismertük meg és nagy reménykedéssel fordultunk felé mind mi, mind Isten. Mitől viselkedik hát rögtön a bemutatkozásnál ilyen felettébb lovagiatlanul?
A legtöbb kommentátor egyetért abban, hogy Ábrahám, Isten embere, a Hit Lovagja, ahogy a dán filozófus, Sören Kierkegaard nevezte, számos próbát kellett, hogy kiálljon, nehéz életet adott számára az Örökkévaló Isten. Az, hogy rögtön érkezése után el kellett hagynia a Szentföldet, szintén ilyen próba volt, aki szerint ezzel is a hitét mérték meg, amely itt még könnyűnek találtatott például a nagy kommentátor, Náchmánidész, a Rámbán szerint. Nem tartott ki a megígért földön és ezt akár metaforikusan is lehet értelmezni. Izraelbe menni mindig „felmenést”, „aliját” jelent, Egyiptomba viszont „lement” Ábrahám és ez az erkölcsi hanyatlásnak is szimbóluma. Gyengének bizonyult és félelmében elárulta Sárát. Ezt a hibát megismétli még egyszer, ugyanígy, élete során és még Izsák és Rebeka között is megismétlődik egyszer, ahogy leszármazóikkal is megismétlődik az egyiptomi fogság.
Addig kell ismételni a próbát, amíg megtanuljuk elkerülni a bűnt, ez Rámbán értelmezése röviden. Ha elsőre jól ment volna minden Egyiptomban, akkor az ismétlésre nem lett volna szükség. Ez a Tóra első könyvének belátása. Az elrontott szituációk azzal bosszulják meg magukat, hogy visszatérnek nemzedékről-nemzedékre, az elrontott szülő-gyerek kapcsolatok, a testvérviszályok és a házassági vétkek is. Mélyen érző és lélektanilag is igazolt felismerés.
Mind tudjuk, akik elrontott gesztusainkban, gyerekeinkkel szemben elkövetett ügyetlenségeinkben, hátköznapi butaságainkban ráismerünk a szüleink életének elrontott aspektusaira, azok továbbélésére. Ezeket a hibákat kell jóvátennünk életünk folyamán, hogy a rossz körökből ki tudjunk majd lépni és ne adjuk át saját szorongásainkat gyermekeinknek. Ábrahámnak sok minden sikerült, sok minden volt, amit még jóvá tudott tenni életében és a hite annyira megerősödött, hogy senki másé nem volt már olyan erős, mint amilyen az övé lett, a Hit Lovagjáé. Sok minden mást pedig az utódainak kellett feldolgozniuk, Izsáknak, Jákob és Izrael 12 törzsének.
Népünk története egy ismerősen fájdalmas családtörténettel indul, amely telve van ismétlésekkel, és amelyből végül van kiút. Ez a kiút a zsidó néphez vezet.
Jó szombatot!
