Álljunk ki az értékeink és az emberi jogok mellett
A második világháborúban Raoul Wallenbergen kívül volt egy másik diplomata – szintén svéd és ugyancsak Raoul nevű –, akinek sokat köszönhet a világ: míg Wallenberg Budapesten zsidókat mentett, Raoul Nordling a francia fővárost védte meg a náciktól. Erről szól a Rózsavölgyi Szalon legújabb előadása, amelynek főszereplői Alföldi Róbert és Sztarenki Pál.
„Raoul Nordling kevésbé ismert svéd hős. Egész véletlenül ugyanazt a nevet viseli, mint világhíres kollégája, Raoul Wallenberg, és hasonló erényekkel és kitartással megáldott ő is. Mindkettőjük története arra ösztönöz minket, hogy helyesen cselekedjünk, álljunk ki az értékeink és az emberi jogok mellett, még ha ez a vállalás sokszor reménytelennek és veszélyesnek tűnik is. Mert a végén mindig a jók győzedelmeskednek” – írja Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete abban az ajánlóban, amelyben a budapesti Rózsavölgyi Szalon legújabb bemutatóját, a Diplomácia című előadást méltatja. Az előadás premierje október 30-án volt.
Cyril Gely színdarabja arról szól, hogy miképpen menekült meg a Hitler által elpusztításra ítélt Párizs városa 1944-ben a náci vezér bosszújától. Az előadásban a párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak (Alföldi Róbert) egyetlen éjszaka áll rendelkezésére, hogy lebeszélje a német Dietrich von Choltitz tábornokot (Sztarenki Pál) a francia főváros lerombolásáról.
A svéd diplomatát alakító Alföldi Róbert az előadás kapcsán azt mondta: „Azt nagyon szeretem, hogy nincs egy konkrét pont a darabban, amely kapcsán azt éreznénk: na, akkor itt fordul a tábornok, itt értette meg a dolgot, itt vált át. Nekem leginkább az a példaértékű ebben, hogy noha a két ember teljesen mást gondol a világról, sőt, a világ két pólusán állnak, mégis elismerik a másikat, s ha nem értenek is egyet, tisztelik egymást. Ma azért eléggé utópisztikusnak gondolom ezt a hozzáállást, egyáltalán azt, hogy az egyik ember meghallja a másik ember mondatát, és fordítva?”.
diplomacia_2.jpg
Fotók: Gordon Eszter
A Dietrich von Choltitz tábornok szerepét játszó Sztarenki Pál – egyben a darab rendezője – úgy fogalmazott: „Ez a történet – túl a történelmi helyzeten, történelmi tényeken – arról is szól, mi minden múlik egyetlen emberen, a lelkiismereten, a morális viselkedésen. Mindig aktuális, sajnos minden korban. Azt veti föl: hol van az egyéni autonómia, a személyes szabadság határa, meddig vagyunk hajlandók engedni a tébolynak, s végrehajtani egy parancsot, amiről tudható, hogy ostoba, őrült, gyilkos, pusztító. Vajon a „parancsra tettem” – felmentés lehet az elkövetett bűnök alól? Vajon nem akkor nyeri vissza az egyén a szabadságát, amikor képes ellentmondani?”
S ha Niclas Trouvé nagykövet szavaival kezdtük, zárjuk is az ő megfontolásra érdemes soraival: „Ugyanakkor arról is szól ez a történet, miként tud egy szál maga egy ember, egy Raoul Nordling nevű svéd diplomata – nem törődve saját félelmeivel és biztonságával – ekkora fordulatot előidézni, és egy embertársa, a német Choltitz tábornok felé fordulva elérni, ami a legtöbb ember számára lehetetlen küldetésnek tűnik. Mindezt úgy, hogy a tábornok emberségére, képzettségére, kulturális neveltetésére és az utókornak fennmaradó örökségére alapozva érvel”.
(A cikk elkészítéséhez köszönjük Karácsony Ágnes, a Rózsavölgyi Szalon munkatársának segítségét.)
K. Zs.
| Cyril Gely: Diplomácia
Szereplők: Dietrich von Choltitz: Sztarenki Pál; Raoul Nordling: Alföldi Róbert; Helmut Mayer: Varga Ádám; Werner Ebernach: Sütő András; Hans Brensdorf: Bárdi Gergő Fordította: Tótfalusi Ágnes; Díszlettervező: Enyvvári Péter; Jelmeztervező: Böhm Katalin; Rendezőasszisztens: Kovács Krisztián; Rendező: Sztarenki Pál |
