Meg kell védenie magát egy népnek, egy államnak, mert joga van a világban élni
Hegedűs D. Géza, a Vígszínház Kossuth- és Jászai Mari Díjas színművésze, Kiváló és Érdemes Művész a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt legújabb munkáiról, valamint arról, hogy mit is jelent számára Izrael állam léte és hogyan is köszöntötte a 70 éves zsidó államot.
A színművész, rendező elmondta, éppen most próbálják a Pesti Színházban Ibsen egy darabját, a John Gabriel Borkmant, ahol színészként lép majd fel. De itt volt nemrégiben a Bíborsziget bemutatója, amit rendezőként jegyez. Ez a Bulgakov darab már most nagy sikerrel megy, a közönség imádja, hozzátéve számára az orosz szerző a 20. század egyik legnagyobb írója, akinek fantasztikus, egyedi látásmódját kell visszaadni a színpadon.
Az Ibsen darabot egyébként Valló Péter rendezi, Hegedűs D. Gáza mellett játszik benne többek között Hegyi Barbara, Börcsök Enikő, Balázsovits Edit, Lukács Sándor. Az előadásban a színművész alakítja a címszereplőt, aki egy bukott bankár, aki éppen a bűnhődés időszakában van, amikor is egy éjszaka megjelennek a korábbi életének a szereplői, ahol az ő korábbi teljes élete is felfeslik a batárságokkal, a szerelmekkel, az emberi viszonyokkal egyetemben. Majd megjelenik az új nemzedék is, amelyik csak értetlenül nézi ezt az egészet, nem értve a régiek személyét.
Arra a kérdésre, hogy miért vállal az amúgy igen elfoglalt színművész, egyetemi tanár ennyi társadalmi szerepet is, miért lép fel annyi zsidó tematikájú rendezvényen, mint például legutóbb a Csányi utca 5-ben, ahol Izrael születésének 70. évfordulójára emlékeztek, Hegedűs D. Géza azt felelte, az ember beleszületik a világba, de meghatározó, hogy miként is nevelődik. Minden embernek vannak minták az életében a folyamatos tanulásra, minden emberben benne kell legyen a késztetés arra, hogy megkérdőjelezzen bizonyos dolgokat, amiket addig tanult. A történelemnek vannak olyan súlyos pontjai, amit nem lehet megmagyarázni emberként, humanistaként, gondolkodóként. Például azt, hogyan lehetett az, hogy a magyar társadalom egy csoportjával, ember- és polgártársainkkal, a testvéreinkkel úgy bánni, ahogy bántak. Itt lehet gondolni a két világháború közötti időszakra, a Holokausztra. Hegedűs D. Géza hozzátette, mélyen megértette és átélte azt, hogy egy nép, bár megérezte a harmincas évek végén, hogy nagy baj lehet, de a világ közömbösséggel reagált erre, volt késztetés, hogy esetleg fogadják be őket, de a világ akkori államai nem nagyon akartak tenni semmit. Ennek kapcsán értette meg azt, hogy ez a nép azt akarta, kell egy állam, ahol befogadják őket, ahol megélhetik az életüket, a saját zsidóságukat, ahol családot alapíthatnak, ahol továbbvihetik a népük életét. A színművész csak a mély csodálatát, megbecsülését tudta kifejezni azon emberek iránt, akik megalapították Izrael államot, akik megvalósították Theodor Herzl álmát, akinek az unokaöccse a kiváló magyar író, Heltai Jenő volt. Ugyanilyen nagy tisztelettel adózik az izraeli nép iránt, amelyik így rátalált saját hazájára, amelyik megpróbálja megvédeni saját magát, kiépíteni, megtartani saját kultúráját, újjáépíteni egy olyan közösséget, amelyet megérdemel, amelyre rendeltetett.
Minden háborús hír megfájdítja a szívét, hozzátéve a Csányi utca 5. alatt, ahol magát Izrael Államot személyesítette meg, ahol hol humorosan, hol torokszorítóan, hol önreflexíven mutatott meg eredményeket, konfliktusokat, emberi pillanatokat bemutatva vették végig a hét évtizedet. Mint megjegyezte, meg kell védenie magát egy népnek, egy államnak, mert joga van a világban élni.
Hegedűs D. Géza elmondta, nagy megtiszteltetés volt számára az is, hogy Reviczky Imre, a nagyszerű katonatiszt, aki a Világ Igaza kitüntetést is megkapta síremlékének felavatásakor szerepeljen. Megjegyezte, ennek az embernek az élete, a cselekedetei méltóvá tették arra, hogy szobrot állítsanak neki. Ő volt az, aki Beregszászon a deportálás elől hívatott be 18 év alatti és 48 év feletti zsidó polgárokat, 40 ezer ember volt rábízva és számtalan ember életét sikerült így megmentenie.
Végezetül azt is elmondta a színművész, hogy november 19-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban a nagyszerű zsidó magyar költő Pásztor Béla verseit olvassa fel. Őt a munkaszolgálatban ölték meg, az akkori Horthy hadsereg közreműködésével, valahol Ukrajnában. Szerencsére azonban a versei tovább élnek, ezen az előadáson is.
