Az anyai szívdobogás szimfóniája
Az anyaméhben a magzatnak többek között olyan védőmechanizmusok állnak rendelkezésre, mint az anyukájának a szívdobogása, s miután bizonyos zeneművekből ugyanolyan harmónia árad, mint az anya szívhangjaiból, a zeneterápia alkalmas a feszültségoldásra. Ez a lényege Bauer Andrea operaénekes, zeneterapeuta előadásának, amely e héten szombaton 5 órától lesz a Bálint Házban.
Az operaénekesként ismert, a Zsidó Kulturális Fesztiválokon kivétel nélkül telt házas előadásokon föllépő Bauer Andrea a mindennapokban zeneterapeutaként dolgozik: a holokauszt-szindrómával összefüggésben foglalkozik autista és ADHD-val élő gyerekekkel. Immár húsz évre nyúló kutatást folytat a vészkorszakban Dachauba és Buchenwaldba deportált Bruno Bettelheim bécsi orvos és pszichoanalitikus munkássága alapján, aki a második világháború előtt vizsgált autista és skizofrén gyerekeket. E téma kapcsán Bauer Andrea a saját munkájában szerzett megfigyeléseiről tart előadást a Bálint Házban november 17-én, szombaton délután 5 órától. A workshoppal egybekötött előadás apropóján kérdeztük Bauer Andreát a munkájában szerzett tapasztalatairól.
Miért ragadta meg Bruno Bettelheim munkássága?
Mert a lágereket megjárt Bettelheim a saját traumatizációja alapján gondolta azt, hogy lehet hasonlóság a korábban általa vizsgált autista és skizofrén gyerekek, valamint a koncentrációs táborokba deportált emberek személyiségének dezintegrációja között. Azzal a különbséggel, hogy az általa megélt szenvedés valós élmény volt, míg az autista és skizofrén gyerekeké nem az, hiszen őket nem traumatizálja senki. A zeneterápiás munkám során azt a jelenséget kutatom immár húsz éve, hogy a hang gyógyító mechanizmussal bír. A saját magam zeneterápiáját alakítottam ki úgy, hogy az operaénekesi légzéstechnika alapján tanítok légzésgyakorlatokat a gyerekeknek, de a munkában maga a hang is nagyon nagy szerepet játszik.
Ezeknek a gyakorlatoknak nyilván szorongáscsökkentő hatása van. De akár meg is szüntethető ezekkel a módszerekkel a gyerekek extrém szorongása?
Habár a terápiában használt technika jelentősen oldja a szorongást, azt azért tudni kell, hogy a szorongások nem múlnak el örökre. Újra és újra visszatérhetnek, a lényeg az, hogy megtanuljuk őket kezelni, és én éppen erre dolgoztam ki egy személyiségfejlesztő zeneterápiás programot. A feszültségoldás mellett arra törekszem, hogy érzésminőségeket adhassak át nekik.
Tehát arról van szó, hogy nem egy konkrét traumát kezel egy célzott zeneterápiával, hanem a gyerekek személyiségét, önértékelését, lelki habitusát fejleszti?
Igen, mert egy-egy foglalkozáson nem azt állítom a fókuszba, hogy éppen egy autista vagy egy ADHD-val élő gyerekkel dolgozom, hanem a személyiségük egészét igyekszem nézni. Kutatások bizonyítják, hogy a légzéssel a vegetatív idegrendszerünk befolyásolható. A zeneterápia pedig a hangról feltételezi ugyanezt, mivel magzati állapotban az ember a hangokkal kapcsolódik a külvilághoz, tehát a magzati észlelés hatással lehet a hangokhoz fűződő viszonyunkra a későbbi életünk során. A kutatásomban az anyaméhbeli állapotot hasonlítom össze a zenei élményekkel, méghozzá amiatt, mert a méhben a magzat többek között hangokkal is védi magát: olyan védőmechanizmusok állnak a rendelkezésére, mint az anyukájának a szívdobogása, és a belső szervek működésének hangjai. Bizonyos zeneművekből ugyanolyan harmónia árad, mint az anya szívdobogásából.
A szombati előadását workshop, magyarán közösségi műhelymunka egészíti ki. Ennek során mi fog történni?
Szeretném megmutatni a zene gyógyító mechanizmusait, és tartok egy bemutatót arról, hogy miképpen szoktam foglalkozni autista vagy ADHD-val élő gyerekekkel. Egyaránt ajánlom szakemberek és szülők számára, és persze mindenki másnak, akit érdekel a zene gyógyító hatása.
K. Zs.
