Még a szekszárdi kórházból is elvitték a zsidókat Auschwitzba
A világháború alatt, 1944-ben szám szerint 380 zsidót szállítottak fel az Auschwitzba induló vonatra, a szekszárdi kórházban fekvő 50 zsidó beteget is begyűjtötték, nem kerülhették el a sorsukat.
A Mátyás király utca 69/b szám alatt található a szekszárdi izraelita temető, amelyet temetőgondnok felügyel. Szombat és zsidó ünnepek kivételével előzetes időpontegyeztetés szerint lehet látogatni, a férfiaknak kötelező a fejfedő. A városi polgárok részéről érkezett megkeresések miatt vált aktuálissá a temetői séta, amelyet a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében rendeztek meg. Az elmúlt 30-40 évben nem történt ilyen, vélhetően ezért is érkezett sok érdeklődő a helyszínre.
A megjelenteket Friedmann Tamás, a Szekszárdi Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte. Elmondta, hogy Tolna megye legnépesebb településén, Szekszárdon a 19. század második felétől tartják számon a zsidóságot, amelynek létszáma 1910-ben mintegy nyolcszázra volt tehető. Az első imahelyük a mai Bezerédj utcában volt, azt az épületet időközben már lebontották, és jelenleg a helyén egy többszintes ház áll. A nagy zsinagóga – ma Művészetek Háza – építése 1896-ra datálódik, ahol a holokausztot megelőzően istentiszteleteket tartottak, azt követően csak az őszi ünnepekkor működött. A temető telekkönyvezése is az 1896. évben történt.
Hagyományos zsidó szokás, hogy a gyászolók elhelyeznek egy-egy kavicsot az elhunyt sírján. Ennek több magyarázata is van. Egyik szerint a kő elhelyezése a halott felé mutatott tisztelet jele, mert a kavics időtállósága szimbolizálja az elhelyező által a sírban nyugvó elhunyt iránti tisztelet örök érvényességét. A virág elhervad, a gyertya leég, a kő marad.
A vészkorszak a teljes zsidóságot érintette. A temetőt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) támogatásával tartják fent. A temető növényzetét is igyekeznek rendben tartani, de a rendelkezésre álló szűkös pénzügyi lehetőségek mellett nem lehet folyamatosan fenntartani a teljes mértékben rendezett állapotot.
Kaczián János nyugalmazott levéltári főtanácsos kérdésünkre elmondta, hogy a szekszárdi zsidó temetőről sokan nem is tudnak, illetve azt hiszik, hogy az már bezárt.
– Olyan történelmi korszakot próbálunk bejárni, végigjárni, ahol a választott nép bűnösnek kiáltatik ki – kezdte előadását a helytörténész a temetői séta során. – 1840-ben törvény született Magyarországon, miszerint a zsidóság letelepedhet és kereskedést folytathat. 1856-ban megnyílt a zsidó imaház, a templom felszentelése 1897. szeptember 23-án volt. 1895-ben ismét törvény született, miszerint Magyarország hivatalosan nyilvántartott egyházai közé beveszik, elismerik a zsidó vallást. Szekszárdon ezekben az időkben a Leopold család volt az egyik legismertebb zsidó família, őket is ebbe a temetőbe temették – mesélte Kaczián János.
Azt is ismertette, hogy egy hitközség létrejöttéhez tíz férfi szükségeltetik. Zsidóknál 13 éves kortól a fiúk már férfinak számítanak. Szekszárd első rabbiját Ungár Simonnak hívták, ő szentelte fel a zsinagógát. Szolgálata után Rubinstein Mátyást választották rabbinak, akiért Leopold Kornél egészen Nagydorogig ment, onnan kísérte Szekszárdra. Vonattal érkeztek, a vasútállomáson sokadalom várta őket. Rubinstein 42 évig szolgálta híveit, 1944-ben, 82 évesen vitték Auschwitzba.
A temető épületét 1912-ben húzták fel, de ezen a helyen előtte is volt már temetkezés. Kelet felé három harmadra lehet bontani a temetőt. Az első és második harmad között gyalogút, a második és harmadik harmad között szintén gyalogút van. Többek számára is ismerős neveket lehet találni. Például Konrád Sándor szekszárdi sírfaragóét, aki az imaház homlokzatán lévő domborművet és a Szekszárd főterén található Bezerédj István-mellszobrot is készítette. A szekszárdi zsidók nagy része jogi területen, más része ipari területen dolgozott, ez esetben magyarországi tekintetben inkább kisebb üzemekről van szó.
Sok orvos is volt köztük, lásd Kelemen doktort, aki 1922-ben kikeresztelkedett, de a zsidók között számon tartották. Sokaknak ismerős lehet a Salaman-Aczél nevű üzlet az Augusz házban, vagy például Erdős Nándor, aki a zsidó tanács elnöke lett a német megszállás után. Családjának több tagja is a holokauszt áldozatává lett. Szekszárdon 1944-ben a város polgármestere, Vendel István nem engedett gettót létesíteni, így sokakat Bonyhádra, Gyönkre, Tamásiba, Paksra, Pincehelyre szállítottak, szám szerint 380 embert, akiket az 1944. július 1-jén induló vonat vitt el, és július 9-én érkeztek meg Auschwitzba.
Az eredeti írás és fotók ide kattitva
