A cfáti zsidó emlékmúzeum átköltöztetéséről tárgyaltak Izraelben
Az észak-izraeli Cfátban található, Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának bővítéséről és Herclija városába való átköltöztetéséről tárgyalt pénteken Izraelben Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára.
Szalay-Bobrovniczky Vince az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök júliusi izraeli látogatása alkalmával jelentette be közösen Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel együtt, hogy Cfátból Herclijába költöztetik a magántulajdonban lévő múzeumot.
A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a magyar zsidó közösségi múzeum átköltöztetésére azért van szükség, mert Cfát (Safed) városa távoli térségben, egészen a libanoni határnál fekszik, ezért nem sok magyar turista láthatta. Ha átköltöztetnék a Tel-Aviv melletti Herclijába – amelyet Herzl Tivadarról neveztek el -, többen láthatnák az értékes gyűjteményt.
Szalay-Bobrovniczky Vince együtt kereste fel a cfáti múzeumot Takács Szabolccsal, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, aki a magyar delegációt vezeti a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetségnél (IHRA). Jeruzsálemben tárgyaltak a múzeum átköltöztetéséről az izraeli miniszterelnöki hivatal és a külügyminisztérium illetékeseivel. Szalay-Bobrovniczky hangsúlyozta, hogy nagyon jó hangulatú, baráti tárgyalásokat folytattak, és szó volt a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekről is.
A helyettes államtitkár szerint Cfátban felmérték a múzeum helyzetét, tájékozódtak az átköltöztetés lehetőségeiről. Ez részben a magyar, részben az izraeli állam támogatásával, a nemzetpolitikai államtitkársággal együttműködve zajlik majd, és több évet vesz igénybe. A mai múzeumi követelményeknek megfelelően modernizálni fogják a tárlatot.
Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumának az anyaga részint a Lustig-család magángyűjteményéből való. Ron Lustig, a múzeum vezetője szüleivel együtt érkezett Izraelbe 1948. május 14-én, a zsidó állam alapításának napján. Szalay-Bobrovniczky szerint kifejezetten magyar érzelmű családról van szó, amely sosem tudott Magyarországtól elszakadni, és megalapította a múzeumot. Az évek során Izraelből és a világ minden tájáról küldtek magyar ajkú zsidók tárgyakat, így tekintélyes anyag gyűjt össze, de helyhiány miatt a cfáti épületben a felét sem tudják kiállítani. A tárlat digitalizálva van, az érdeklődök gyakorlatilag városra és családra bontva tudják megnézni egy-egy magyar ajkú zsidó család történetét.
„A Lustig család munkájának magasabb piedesztálra emelése lenne, ha a két ország közreműködésével sikerülne méltó helyen elhelyezni a gyűjteményt” – mondta az MTI-nek Szalay-Bobrovniczky Vince. (MTI)
