Kácsor Zsolt: Doktor Moll és a Szombat szombatsága
Doktor Moll sok magyarázatot hallott már a szombat szépségéről, arról a lelki megnyugvásról, amit a zsidóság Királynője hoz magával minden pénteken alkonyatkor, amikor a három csillag társaságában megérkezik a világba, és Doktor Moll ismeri már a szombati micvákat is, még ha neki a szombat nem is a megszorítások napja, hanem
.jpg%7C800x3000xrated_%5D)
Kácsor Zsolt (Doktor Moll)
a szabadság kiteljesítése,
hiszen Doktor Moll ráeszmélt lassan saját magától is arra az évezredes igazságra, hogy nem csak az a fontos, hogy szombaton mit és mit nem szabad csinálni, hanem legalább ugyanilyen fontos, hogy vajon miért, mert hiszen mit ér a sábesz, ha az ember gépiesen éli meg, semmit nem ér, nem ér semmit a hét legszebb napja, ha csupán automatizmusok irányítják, szóval arra eszmélt rá Doktor Moll saját magától – ismétlem, még ha lassan is, mert hiszen eléggé későn érő típus szegény feje –, hogy a boldogságnak mégis az volna az első feltétele, hogy a vágyaink és a lehetőségeink az évek előrehaladtával minél közelebb kerüljenek egymáshoz, és éppen
a szombat az, amikor ezt
meg lehet tanulni, ilyenkor jön rá az ember, hogy milyen metsző és éles boldogtalanságot okozhat, ha a vágyaink és a lehetőségeink között áthidalhatatlan a távolság, s idővel valamiképpen csak meg kell érnünk arra, hogy ezt az utat lerövidítsük, és erre a minden héten ránk köszöntő szombat ünnepe a legszebb alkalom, hiszen ezen a napon azt kell az eszünkbe vésnünk, hogy a világ a rendeltetése szerint elforog nélkülünk könnyedén, éppen úgy, mint máskor, elvégre nem kellünk mi ahhoz, hogy az élet éljen, pontosabban szólva nem mi kellünk hozzá,
hanem a Megnevezhetetlen,
a rajtunk keresztül értünk dolgozó örökkön való, és nekünk szombaton nincs más dolgunk, mint dologtalanul dolgozni saját magunkon, hiszen a külső világban ilyenkor dolgozni nem lehet, amiatt nem lehet, hogy maradjon erő a belső világra, mindannyiunk belső síkságaira és hegyeire, földjeire és vizeire, sivatagjaira és bőven termő parcellária, kinek ami jutott, azon dolgozzon, Doktor Moll számára ez hát a szombat szombatsága, hiszen éppen ugyanannyi a tennivaló egy belső sivatagban, mint egy lelki gyümölcsöskertben, feltéve, ha ezt a kettőt nem keverjük össze magunkban, és a szombat kimenetele után a világba visszatérve meg tudjuk mondani, hogy a valóságból vezet-e az út életbe, vagy az életből a valóságba.
