Kácsor Zsolt: Doktor Moll és a zongorista gyilkos
Egy tizenkilenc éves senki, akinek a nevét doktor Moll nem akarja leírni, mert ez a senki nem érdemli meg, hogy néven nevezzék, szóval ez a tizenkilenc éves senki a pészach utolsó napján hidegvérrel besétált egy kaliforniai chabad zsinagógába, és tüzet nyitott, és Embert ölt,
és talán nem is célzott, mert mindegy volt neki, hogy kinek az életét oltja ki, egy senki megölte a zsidó Lori Kaye-t, akit azóta már el is temettek, és akiről a lánya egy szívszorító beszédben mondta el, hogy milyen jó Ember volt, egy egyszerű, hétköznapi, szeretnivaló anyuka, akit ez a tizenkilenc éves senki nem ismert, pontosabban szólva azt hitte róla, hogy nagyon is ismeri, hiszen
a zsidó Lori Kaye
ennek a senkinek a szemében bűnös volt, az volt a bűne, hogy nem illett bele ennek a tizenkilenc éves senkinek a világába, és ezzel doktor Moll nagyon is egyet tud érteni, hiszen hogyan is férhetne bele egy egy egyszerű, hétköznapi, szeretnivaló zsidó anyuka egy olyan sötét, korlátolt agy világába, amelyben a zsidó emberek az efféle senkik boldogtalanságának okai, doktor Moll szerint ugyanis ez a tizenkilenc éves gyilkos igazából egy frusztrált, kisebbértékűségi érzésekkel küszködő senki, aki a saját boldogtalanságát, frusztráltságát, kisebbértékűségi érzését próbálja enyhíteni azzal, hogy végre sikert ér el, azaz öl, és ez lesz immár
az ő egyetlen sikere
az ő elfuserált életében, hogy megölt egy asszonyt egy olyan fegyverrel, amelynek tán még a működését sem érti, de hát hogyan is érthetné, ha tizenkilenc év alatt mindössze annyit tanult meg a világból, hogy történjék bármi rossz, akkor annak vannak felelősei, és a felelősök feltétlenül azok, akiktől az ilyen senki retteg, és ez lesz ez immár az ő egyetlen érzése az ő elfuserált életében, ez a soha nem múló rettegés, pedig nem így kezdődött, nem a rettegéssel, doktor Moll legalábbis azt hiszi, hogy ennek a senkinek is
megadatott némi esély,
az egyik amerikai hírtelevízión mutattak egy felvételt, amelyen ez a gyilkos senki zongorázik, igen, jól olvasták, zongorázik, ami azt jelenti, hogy ennek a senkinek, mielőtt teljes mértékben senkivé vált volna, lehetett kilátása abból a sötét, korlátolt agyból, amely a fejében zakatol, s talán hallása is lehetett, és hallott néha tiszta hangokat, ezt nem tudni, azt viszont tudni lehet, hogy a chabad zsinagógában meggyilkolt Lori Kaye is
nagyon szerette a zenét,
a lánya mondta róla abban a bizonyos beszédében, hogy az édesanyja szeretett énekelni otthon, a konyhában vagy a kocsiban, s ki tudja, talán voltak olyan zenék, amelyeket ugyanúgy szeretett, mint a későbbi gyilkosa, amibe hátborzongató belegondolni, hiszen lehetett olyan pillanat, amikor távol egymástól mind a ketten zenét hallgattak éppen, ők ketten, az áldozat és a gyilkosa, és az egyiknek mennyei harmónia szólt a szívében, a másiknak meg csak a gyűlölet kongott odabenn eszeveszett kakofóniában.
