A Kántorok az Urániába mennek
Nádorfi Lajos volt az operatőre annak a négy részes portrésorozatnak, amely négy zsidó kántor (Doff Imre, Fekete László, Kardos Péter, Tóth Emil) munkásságáról szól. A neves operatőr idén Balázs Béla-díjat kapott, ennek tiszteletére a kántorportrékat levetíti az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én, kedden 18 órától.
A mozgókép területén végzett kiemelkedő alkotói, elméleti tevékenységük elismeréseként idén tavasszal nyolcan részesültek a filmszakma egyik legfontosabb hazai elismerésének számító Balázs Béla-díjban. Az Uránia Nemzeti Filmszínház „Balázs Béla-díjasok 2019” címmel külön programsorozattal tiszteleg a nyolc díjazott munkássága előtt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával június 2. és 18. között megvalósuló program keretében június 11-én, kedden 18 órától Nádorfi Lajos munkáiból a Kántorok című, négy részes portrésorozatot tűzik műsorra.
Az 1951-ben született Nádorfi Lajos operatőr 1970-1972 között a Magyar Televízió díszítőmunkása, majd 1972-1985 között segédoperatőre volt. 1982-1985 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán tanult Zsombolyai János osztályában. 1985-1996 között a Magyar Televízió operatőreként dolgozott.Filmkészítőként beutazta a világot, többször járt Dél-Amerika hegyeiben és esőerdeiben, majd Szibéria népei között. Rockenbauer Pállal megjárta a Pamírt, Hoppál Mihállyal a sámánságról készített filmeket, Novobáczky Sándorral, B. Révész Lászlóval, Fazekas Lajossal, Jankovics Marcellal pedig a magyar történelem és kultúrtörténet legkülönbözőbb fejezeteit dolgozta fel. Ismeretterjesztő munkái, néprajzi és szociográfiai dokumentumfilmjei mellett dolgozott játékfilmben is.
Nádorfi Lajos
Az általa fényképezett Kántorok című portrésorozat a magyarországi zsidó zene elmúlt évtizedeit dokumentálja személyes közelségbe hozott szereplők révén. A filmben szereplő idős kántorok őrzik a világon egyedülálló askenáz dallamvilágot. Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora gyermekkora óta a zsidó egyházi zene bűvöletében nőtt föl: gyermekkórusban, ifjúsági kórusban kezdte Ádám Emil vezetésével, aki elindította a professzionális énekesi pályán. Operaénekesi karrierig emelkedett; az, hogy végül kántor lett, vallásos édesapjának köszönhette. Kardos Péter a Thököly utcai zsinagóga főrabbija és főkántora, az Új élet főszerkesztője most ünnepelte 80. születésnapját: az évek nem homályosították el szépen csengő hangját; az ő előadásában a zsidó egyházi művek sokat megőriznek a főrabbi úr ortodox gyökereiből. Tóth Emil a rabbiképző kántora már megjelenésében is nagy ember, világhírű tenor volt, aki Európán kívül több földrészen vitte diadalra a magyar zsidó zenei kultúra eredményeit. Doff Imre a Frankel zsinagóga főkántora pedig azoknak a kárpátaljai zsidó hagyományoknak az örököse volt, amelyek nyomait írmagjában ölte ki a kegyetlen történelem. Méltóságteljes, nagyhatású kántor, aki ugyanakkor rejtőzködő, szerény személyiség volt. Tóth Emil és Doff Imre nem sokkal a filmek elkészülte után elhunyt, de a mozgóképen tudásuk, emlékük tovább él.
A film alkotói: Benedek István Gábor író, Fazekas Lajos filmrendező, Nádorfi Lajos operatőr, vágó, Belováry Tibor hangmérnök, Villányi Zsuzsanna szerkesztő, Villányi András fotóművész, producer.
A négy portréfilm most először tekinthető meg együtt a nyilvánosság számára. Az Urániában a vetítés díjmentes lesz, helyfoglalás érkezési sorrendben.
