Megjelent a Pesti Sólet legújabb száma
A jövőben rendszeresen szeretnénk hírt adni budapesti és vidéki hitközségeink kiadványairól. A mai lapszemlében a Dohány utcai körzet havilapját ajánljuk.
A Pesti Sólet legfrissebb számában a közelgő Sávuót alkalmából Hahn István (1913-1984) akadémikus, ókortörténész, egyetemi tanár írását is olvashatják a több kiadást is megélt „Zsidó ünnepek és népszokások” című könyvéből. A kötetnek a lap által közölt aktuális fejezetében a professzor többek között azt írja: „a Savuot az az ünnepünk, amelyben a szellemi tartalom leginkább elnyomja a szertartásbeli részt. Semmi szimbólumot, semmi külsőséget sem tartunk méltónak arra hogy vele jelképezzük a legnagyobbat, ami történetünkön végigvonul: azt, hogy az isteni tan hordozói mi lettünk és mi vagyunk, évezredeken át. Ezért csak a minden ünnepünkre egyaránt vonatkozó munkaszünet az egyetlen külső megkülönböztetője Savuotnak”.
A lapban folytatódik a Fejezetek a pesti gettó történetéből című sorozat, amelynek hetedik részében Gyárfás Endre visszaemlékezése olvasható Nyolcévesen a gettóban címmel.
A Vendégoldal című rovatban Dési János írását olvashatják Zsinagóga az arab világ közepén címmel, amely Marokkó zsidó örökségét mutatja be. Mint írja, „az évszázadok során igazán változatos volt erre az élet. Hol szabadabb idők jártak, hol zsidóellenes pogromok törtek ki, amelyek során sok-sok embert gyilkoltak meg. Akadtak korszakok, amikor a zsidók csak a számukra elkülönített negyedekben, az úgynevezett mellahokban élhettek. Nem nevezhetjük ezt európai értelemben gettónak, ne úgy képzeljük el, hogy falakkal, kapukkal körbezárt terület, de mégsem telepedhettek le akárhol a zsidók. Miként éltek itt a régmúltban? Némi képet kapunk, ha ellátogatunk a marakesi, szépen felújított, rendben tartott zsinagógába és múzeumba”.
Szentgyörgyi Zsuzsa a Tudomány rovatban Kármán Mórról mint „az amerikai légierő védőszentjéről” ír. Figyelemreméltó ez a megtisztelő cím – fogalmaz a szerző –, de bizarr is, ha belegondolunk, hogy az USA légiereje által adott titulus egy zsidó családból származó magyar embert illet. Mint írja, „mindenesetre a Marslakók legidősebbje, Kármán Tódor (Theodore von Kármán, atyja érdemei után nemesi, szőllőskislaki előnévvel) bőven rászolgált minden elismerésre, köztük az USA legmagasabb állami tudományos díjára is (National Medal of Science – melyet ő kapott meg elsőként)”.
A Pesti Sólet 102. száma ide kattintva olvasható el.
