Isten, mint pedagógus – Jó Szombatot
A Mazsihisz hírei most elhallgatnak a szombat törvényei miatt, honlapunk nem frissül. A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk.
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten 20:27 óra, a Szombat királynője 21:47 órakor távozik körünkből, onnantól visszavárjuk Önöket honlapunkra. Addig találkozzunk személyesen, zsinagógáinkban. A Tórából ezen a héten a Seláh (Mózes
4. 13:1–15:41.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Isten, mint pedagógus: ki küldte a kémeket?
„Küldj Magadnak” kémeket, hogy kifürkésszék az országot, kéri Isten Mózest. Az eredmény katasztrofális lesz, 40 évnyi sivatagi bolyongással fizet majd a kémek bűnéért ez a nemzedék. De miért „magának” küldte Mózes a kémeket, ha Isten utasította erre? Részvétel nélkül nincs győzelem.
Amikor Mózes visszaemlékszik élete gégén az ebben a hetiszakaszban tárgyalt eseményekre, úgy beszéli el az esetet, hogy ő küldött ki kémeket Izrael feltérképezésére. Aztán a kémek megijedtek attól, amit láttak és azt mondták, hogy jobb lenne inkább visszafordulni Egyiptomba, mert baj lesz. A kánaániták erősebbek náluk, a legbölcsebb, amit tehetnek, a menekülés. A nép, hiába látta, hogyan sújt le Isten az egyiptomiakra, kétségbeesik. Hiába tapasztalja meg érzékeivel Istent, hiába tudja, hogy létezik, mégsem tud hinni benne. Hit és tudás más minőségek. Hiába lát az, akiben nincs bizalom.
De miért küldte el Isten a kémeket és miért úgy küldte el, mintha Mózes maga küldte volna őket? Isten mindentudó, pontosan tudhatta, mi lesz ebből, hogy a bizalmatlan, hitetlen kémek megijednek és a nép is mindent elhisz nekik.
De tudjuk, akik voltunk, vagyunk szülők és gyerekek, hogy máshogy nem lehet tanulni. Hogy ki kell próbálni, részt kell benne venni. Át kell élni. Át kell esni a hitetlen gyávaság időszakán, hitet kell gyűjteni, el kell bukni, fel kell állni és élni az életet, amelyet kaptunk ahelyett, hogy azt várnánk, Isten élje le helyettünk. A földet nekünk adta, ahogy a zsoltár mondja, rendelkezzünk vele.
Így született meg a demokrácia is, a nép beleszólásának joga az aranyborjú bűne után: a második kőtáblákat már Mózes írta, persze, Isten elvárásai szerint. Ez nyitotta meg az utat arra, hogy Isten szavát mi közvetítsük. Az értelmezésnek, amely azóta is a zsidóság legfontosabb munkája.
Isten pedagógiai megfontolásai magyarázzák a kémek kiküldését. Aktív tanulás, a részvétel révén, ez volt a pedagógiai eszménye és ez azóta sem változott. Csak akkor tanulhatunk igazán belőle, ha egy-egy feladatunk mögött felismerjük, kitől és miért kaptuk.
Jó szombatot kívánunk!
