Ma adják át a makói zsidó temetőhöz vezető, felújított utat
A makói ortodox zsinagóga elől kerékpártúrával indul ma délután 3 órától az az ünnepség, amelynek keretében átadják a jángori határrészben lévő zsidó temetőhöz vezető, új utat. A beruházás keretében 67 millió forintból építettek egy 1,2 kilométer hosszú, 5 méter széles, aszfaltozott utat, és 14 parkolóhelyet a temetőnél.
A „Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon” projekt révén újult meg az egykor „kis Jeruzsálemnek” nevezett Makón a helyi jángori zsidó temetőhöz vezető út. Nettó 67 millió forintból egy 1,2 méter hosszú, 5 méter széles bevezető út és 14 parkolóhely készült.
Az elkészült utat ma délután fél 4-kor adják át, a ceremónia fővédnöke Farkas Éva Erzsébet makói polgármester, előadást tart Urbancsok Zsolt főlevéltáros. Farkas Éva Erzsébet polgármester korábban, a kivitelezési szerződés aláírása kapcsán azt mondta: céljuk az, hogy a zsidó kulturális örökséget és kultúrát megőrizzék, ezért egy látogatóközpontot is kialakítanak majd.
A város közéletében egykor jelentős szerepet játszott makóiak közül többen e temetőben nyugszanak: Dózsa Lajos (1862-1913) királyi tanácsos, Csanád vármegye közkórházának igazgató főorvosa; Dózsa Simon (1869-1928) ügyvéd, Csanád megye táblabírói főügyésze, a Makói Újság felelős szerkesztője; Kepes Ármin (1875-1924), a trianoni békeszerződésig az aradi női felsőkereskedelmi iskola igazgatója, majd a makói felsőkereskedelmi iskola első igazgatója; Pártos Izsó neológ hitközségi elnök, a makói takarékpénztár alapítója és vezérigazgatója.
A hitközség 1876-os hivatalos kettészakadásáig ez volt a makói izraeliták közös temetkezési helye, így több olyan sír is van itt, amelyet ortodox zarándokok szoktak felkeresni. Ezek közé tartpzik a makói gáon, Ullmann Salamon (1826-1863) sírja, ahol külön tábla hívja fel az elhunyt nyughelyére a figyelmet ezzel a héber nyelvű felirattal: „A szent Jeriát Slomo sírköve. Áldott legyen az igaz és szent emléke! Az ő érdemei legyenek rajtunk!”.
Vorhand Mózes ortodox főrabbi
Makót azért emlegették „kis Jeruzsálemként”, mert ez volt a nagy Alföld legelső és egyik legnagyobb lélekszámú zsidó közössége. Itt élt a csodarabbiként tisztelt Vorhand Mózes ortodox főrabbi, akit 1944-ben a magyar rendőrök olyan brutálisan megvertek, hogy a 82 éves rabbi a sérüléseibe belahalt.
