A The New York Times esete a zsidó géniusszal
Kínos szerkesztői magyarázkodásra kényszerült a világ egyik legtekintélyesebb lapja A zsidó géniusz titka című, december 27-én leközölt cikke miatt, mert azt sokan úgy értelmezték: a zsidók genetikailag felsőbbrendűek szellemi értelemben. A cikket Bret Stephens írta, aki csak a szöveg megjelenése után értesült róla, hogy az egyik általa idézett forrás szerzője rasszista nézeteket vallott. A botrány hatására az inkriminált mondatokat kitörölték a The New York Times online felületéről.
Bret Stephens cikkét az ihlette, hogy elolvasta Norman Lebrecht új könyvét, amely zsidó gondolkodók,művészek, feltalálók életét mutatja be az 1847 és 1947 között eltelt száz évben. A Genius & Anxiety: How Jews Changed the World, 1847-1947 (Szellem és szorongás: Hogyan változtatták meg a zsidók a világot, 1847-1947) című könyvben többek között olyan zsidó kiválóságok szerepelnek, mint Sarah Bernhardt, Benjamin Disraeli, Albert Einstein, Rosalind Franklin, Sigmund Freud, Franz Kafka vagy Karl Marx.
Bret Stephens
A The New York Times 2019. december 27-én közölt cikkében e könyv kapcsán Bret Stephens arról elmélkedik, hogy mi lehet a zsidó zsenialitás titka, pontosabban hogyan lehetséges, hogy az emberiség parányi részét képező zsidóság a számarányához képest elképesztően nagy mértékben járult hozzá az emberiség szellemi fejlődéséhez. A zsidóságra nézve alapvetően hízelgő cikk mégis botrányt kavart, ugyanis Bret Stephens az askenázi zsidók genetikai hátterével kapcsolatban a cikkíró egy olyan, 2016-ban elhunyt szerzőt idézett, aki rasszista nézeteket vallott. E kitételek miatt számos olvasó úgy értelmezte Stephens cikkét, mintha azt állítaná, hogy a zsidóság szellemi értelemben genetikailag felsőbbrendű.
A lap a botrány hatására eltávolított az online szövegből az inkriminált részt, és szerkesztői megjegyzést fűzött a cikkhez, mondván: Bret Stephens nem tudott az idézett szerző rasszista nézeteiről, s természetesen nem állt szándékában azt állítani, hogy a zsidóság genetikailag felsőbbrendű volna. Éppen ellenkezőleg: arra kívánt rámutatni, hogy a zsidó kiemelkedésben a kultúra és a történelem (vagyis a szocializáció) a legmeghatározóbb faktor – márpedig ezeknek semmi köze a genetikához.
Az eset már csak amiatt is roppant kínos a The New York Times számára, mert a lap világszerte éppen arról a leghíresebb, hogy hiteles. A munkatársak ugyanis többszörös kontroll alatt dolgoznak, és a szerkesztőségben aprólékos gondossággal ellenőriznek minden egyes tényt, adatot, állítást, forrást, amit leközölnek.
Bret Stephens cikke ide kattintva elolvasható.
