Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (12. rész) – Faragó Panni
1939-ben, az első
két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési
Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési
lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a
Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550
színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és
szó szerint éltető levegőhöz.
E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül. A válogatás vállaltan szubjektív lesz, de talán idővel kialakul benne valamilyen rendszer.
Gyakran fordul elő, hogy a múltbeli szereplők bemutatásakor arra kényszerülök, hogy információtöredékekből próbáljak összeállítani egy pályaívet, egy sorsot. Ez a lehetőség maradt Faragó Panni alakjának felidézésekor is.
1931-ben tűnt fel először Az Est által közzétett hírben a Faragó Panni név, Balaton Tündére szépségverseny második helyezettjének neveként. (Talán azonos, talán nem.) A következő újsághír 1932 augusztusában
jelent meg szintén Az Est-ben: a semmeringi
Grand Hotel Panhansban Faragó Panni adott elő „szűnni nem akaró tapsok között
magyar dalokat és táncokat”. A következő évben már valódi színpadi szubrett
szerep következett Góth Sándor tanítványa számára, elsőként a Budai Színkörben,
majd Győrött. Az utóbbi bemutatkozás olyan jól sikerült, hogy a „közönség
gyakran nyíltszini tapssal jutalmazta játékát”. Szerződést kapott a szegedi színtársulathoz. Az országos napilapok az ottani játékáról ezt kövezően is nagyon lelkesülten nyilatkoztak. Külön is írtak – köztük a 8 órai újság – a művésznő operai kirándulásáról, amikor a Carmenben játszotta az egyik csempészlány szerepét:
„Jó megjelenés. Szép és iskolázott hang, teljes énektudás, színészi készség és precizitás teszik elsőrangúvá alakítását.”
1934 őszén a pályafutás újabb állomása következik, a fővárosi Király Színház leszerződtette a tehetséges szubrettet. Itt is siker. „Fiatal színésznő, aki igen szépen beszél, s akinek megkülönböztetett helye van a magyar operettszínpadon”, lelkendezett a 8 órai újság .
Egy évvel később azonban a Király
Színház tönkrement. Faragó Pannival, mint színésznővel továbbiakban csak az
OMIKE Művészakcióban találkozhattunk. A következő szakasz már a sanzonénekesé,
a dizőzé. A kabarészínházak (Pavillon, Femina) éve kezdődik. Közben elnyeri egy
országos dal- és sanzonverseny első díját.
1936-ban Párizsban tűnik fel, egy étteremben énekel. Az erről hírt adó újság szerint a produkciót Londonba akarják átvinni, de tárgyalások folynak amerikai fellépésről is. Nem tudni, hogy ez sikerült-e vagy sem, de a következő hír Faragó Panniról majdnem öt évvel későbbi, 1940. decemberi keltezésű.
1941-től 1944
márciusáig az OMIKE Művészakció kabaréjának oszlopos tagja volt. Nélküle, tehát
a színésznő és énekesnő nélkül nem nagyon lehetett elképzelni operettet vagy
zenés műfajt a Goldmark-teremben. Faragó Panninak igen emlékezetes alakítása
volt például Schribe Egy pohár víz
című darabjának egyik főszerepében, de fontos szerepet játszott a Három a kislány-ban, a Liliom-ban. Faragó Panni a magyar
színészek közül ezen a színpadon énekelte először a Jiddische Mamme című
sanzont. (Mivel nem maradt fenn tőle felvétel, a mellékelt hangfelvételen Fényes
Kató énekli a számot.)
1945
novemberében a Színház című lap rövid
hírt közölt:
„A
deportálásból nem régen hazatért tehetséges fiatal sanzonénekesnő, Faragó Panni
igen sikeres estet rendezett a Zeneakadémia kamaratermében. A termet zsúfolásig
megtöltő közönség szeretettel üdvözölte az ismét dobogóra lépő művésznőt…”
Kávéházi
fellépések következnek, amelyet csak egy-egy alkalommal szakít meg színházi
beugrás –1946 januárjában éppen az Egy
pohár víz esetében. Részt vesz egy rövid életű társaság, az Optimisták megalakításában, majd vidám
műsorok, rendezvények végtelen sora következik.
1956-ban
távozik az országból. A Film Színház
Muzsika 1957-es értesülése szerint háztartási alkalmazott Montreálban, majd
néhány évvel később egy emigráns újság, a Független
Magyarország számol be arról, hogy Torontóban énekel egy étteremben. A történet itt véget is érhetne, de a Kanadai
Magyar Hírlapban, 2012-ben beszámoló jelenik meg a Montreáli
Magyarajkú Zsidó Nők Egyesületének történetéről. A beszámolót illusztráló fotók
egyikén, egy 1966-os csoportképen az egyik hölgy neve: Mrs. Panni Farago(!).
Montreál egyik temetőjében
egy síron ez áll: Farago Panni – sept 28 1904 – june 17 1976.
Az 1966-ban rendezett
Purim-bál rendezőbizottsága. Felső sor balról jobbra: Mrs. Judith Safrany, Mrs.
Lici Rostas, Mrs. Lilly Klauber, Mrs. Sari Haber, Mrs. Lilly Toth, – Alsó sor
balról jobbra: Mrs. Vera Vaktor, Mrs. Erzsébet Fejes, Mrs. Magda Domanyi, Mrs.
Panni Farago. (Forrás: Magyar Hírlap, 1966. január 29.)
