Trianon emlékezete: Álljon meg Budapest egy percre
100 éve, hogy a népek önrendelkezésének szép, mélyen a baloldali hagyományokban gyökerező elvét gorombán semmibe vevő trianoni békerendszer megszületett, amelynek – már régóta tudjuk – komoly szerepe volt a második világháború kitörésében.
Június 4-én, Trianon századik évfordulójának napján, délután fél öt órakor egy percre leáll a tömegközlekedés Budapesten, hogy ezzel emlékezzen meg a város az elcsatolt területekről, írja Karácsony Gergely a Facebookon. A főpolgármester a budapestieket is arra kérte, hogy ők is álljanak meg egy percre.
Először a félelmeinkről, mert tudjuk, hogy a zsidó közösség egy része ma is fél a versailles-i, majd párizsi békék igazságtalanságainak emlegetésétől. Pedig nem kellene félnie.
A „Történelmi Magyarország” nem lett volna semmilyen körülmények között fenntartható, hiszen nem volt magyar többségű, még a lelkesen asszimilálódó zsidókkal sem.
Igaz az is, hogy a kétségbeesett, mérlegelésképtelen revizionizmus lökte Magyarországot Hitler karjaiba, a rövidlátó politikai elit tőle remélte a határok megváltozását, ez vitte az országot történelme talán legnagyobb katasztrófájába.
Mindez igaz, de nem változtat azon, hogy maga a béke igazságtalan volt. Színmagyar vagy magyar többségű területeket csatolt el, milliókat lökött súlyos és nehéz kisebbségi létbe. S ami később történt, nem kis részben ennek is köszönhető.
A zsidó történelemből számunkra ismerős a történelmi tájakhoz való kötődés ereje, a kisebbségi kiszolgáltatottság nyomora, és magyar zsidóként mindez közvetlenül is érint bennünket. Magyar zsidó tömegek váltak kettős kisebbségivé a trianoni döntés nyomán.
Mi is gyászolunk, mi is emlékezünk.
(Címlapképünkön a felújított Szabadkai Zsinagóga kupolája látható)
