Izraeli tudósok Dzsingisz kán nyomában a Kínai Nagy Falnál
Egy izraeli kutatók által vezetett régészcsoport „Dzsingisz kán rejtélyes falára” bukkant, amit korábban a Kínai Nagy Fal részének tekintettek. Az Antiquity című tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmányuk feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt.
A mongol sztyeppén található, 737 km hosszú falszakaszról korábban azt hitték, hogy a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kántól védte a helyi lakosságot, de Gideon Selach-Lavi, a jeruzsálemi héber egyetem tudósa úgy véli, hogy valójában korábban épült, és az építmény elemei arra utalnak, hogy nem is védelmi célokból.
„Sokféle falat nevezünk Kínai Nagy Falnak. Ez jóval északabbra, nomádok lakta vidéken volt, és nem volt semmilyen kapcsolatban az ismert Nagy Fallal. A történelmi források alig említették, egyetlen dinasztia sem hangoztatta felépítését” – nyilatkozott a tudós a The Jerusalem Post című lapnak.
Az ásatás egy pillanata (Fotó: Héber Egyetem)
A kutatásban az izraeliek mellett amerikai és mongol szakemberek is részt vettek, s műholdas és légi felvételek elemzésével is megpróbáltak többet megtudni arról, hogy ki, mikor és miért építhette ezt a falat. Az ásatások és az adatok kiértékelése után arra jutottak, hogy az építményt egy különösen bizonytalan korszakban, a 10. és a 12. század között uralkodó nomád Khitan-Liao-dinasztia idején emelték, tehát Dzsingisz kán előtt. A fal valószínűleg körülbelül két méter magas volt, és tucatnyi alacsonyabb, hozzátoldott építményt fedeztek fel mellette, ezért nem igazán lehetett alkalmas védelmi célokra. Ehelyett valószínűleg az emberek és a szarvasmarhák mozgását korlátozta.
A térség éghajlati szempontból különösen komoly kihívást jelent, mert szélsőségesek a telek, és az évszakok változása is nagy terhet ró az ott élőkre. Mindez arra késztethette a nomád csoportokat, hogy dél felé menjenek élelmet keresni, s ezt próbálhatták megakadályozni a fallal. Mivel nagyon kevés használati tárgyat találtak a közelében, a régészek úgy gondolják, hogy csak mintegy húsz évig állhatott fenn az építmény, amit kettő-öt év alatt hozhattak létre csaknem kétszázezer ember foglalkoztatásával.
(Címlapkép: középkori erődítmények nyomai a mongol sztyeppén. Fotó: Héber Egyetem)
(MTI)
