Kegyeleti okok miatt lépett a Mazsihisz, törvény lett belőle
Elfeledett zsidó sírhelyeket, temetőket és eddig fel nem tárt tömegsírokat is érint az az új törvényi rendelkezés, amelyet a napokban fogadott el az Országgyűlés az osztatlan közös tulajdon felszámolásával kapcsolatban. Az új jogszabály lényege, hogy átlátható tulajdonosi rendszert kíván létrehozni, a törvénybe pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kezdeményezésére került be az a szakasz, amely azoknak a földterületeknek a megosztását szabályozza, ahol elfeledett sírhely található.
Kegyeleti szempontok motiválták a Mazsihiszt arra, hogy az
osztatlan közös tulajdon felszámolásával kapcsolatos, napokban elfogadott új
jogszabály előkészítése során felhívja a figyelmet a temetkezési helyek
speciális esetére. A beterjesztő Agrárminisztérium értékelte a Mazsihisz
konstruktív javaslatát és messzemenően figyelembe vette a zsidó egyház
szempontjai, amelyek nem csak a felekezet, de minden más egyház számára is
fontosak lehetnek. Így a törvény jövő januári hatályba lépésétől fogva mód
nyílik a tulajdonviszonyok rendezésével párhuzamosan az elfeledett, nem
gondozott sírhelyek, vagy eddig fel nem tárt tömegsírok jogi státuszának
rendezésére.
Erre jó példa a Kőszeg környéki munkaszolgálatos tömegsírok
régóta húzódó ügye. Ezek egy részét röviddel a háború után feltárták, az ott
lévő holttesteket azonban csak részben exhumálták. Ilyen a város határában a
Guba-hegy, ahol tudomásunk van a sírok pontos helyéről, de a kusza tulajdoni
viszonyok miatt esély sem volt a kegyeleti szempontok érvényesítésének. Jó
okkal feltételezhető, hogy a határvidéken még vannak olyan áldozatok, akiknek a
nyughelyét egyelőre nem sikerült pontosan beazonosítani. Ha a jövőben
megtalálnak egy ilyen tömegsírt, akkor az új törvény rendelkezéseinek
értelmében valamivel egyszerűbbé válik a kegyeleti szempontok érvényesítése az
adott területrészen.
A törvény beterjesztői figyelembe vették a Mazsihisz
javaslatát arra vonatkozóan, hogy az érintett földterületek egyfajta állami
védettséget élvezzenek. Az új törvény szóban forgó szakaszának lényege, hogy ha
a megosztandó ingatlanon sírhely található és a területen az állam is
rendelkezik tulajdoni hányaddal, akkor a megosztás során a sírhely szerinti
területnek az állam tulajdonába kell kerülnie. Ilyen esetekben a területi
minimumra és a bekebelezésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának az állammal
szemben nincs helye, azaz az ingatlant – ha azon sírhely található – az állam
tulajdonába kell adni. Praktikusan ez azt jelenti, hogy nem tucatnyi
tulajdonost kell felkutatni és egyesével engedélyt kérni a sírok kijelölésére,
hanem jó esetben csak az állami vagyonkezelővel kell egyezkedni.
A rendelkezés hatalmas területet érint, hiszen
Magyarországon – a 2019. év végi adatok szerint – mintegy 2,4 millió hektáron
összesen 1 millió 60 ezer földrészlet áll osztatlan közös tulajdonban. Ezeken a
területeken a valódi tulajdonosi szemlélet csak nagyon nehezen valósulhat meg,
hiszen a tulajdonosok nehézségek árán tudnak fejlesztéseket megvalósítani. A
jövőben a megosztás gyorsabbá válik, mert az osztatlan közös tulajdon
megszüntetése nem hatósági eljárás részeként történik majd. Az osztatlan közös
földtulajdon felszámolását lehetővé tévő törvény 2021. január 1-én lép
hatályba.
A
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Heisler András levélben
köszönte meg Nagy István agrárminiszternek, hogy a kegyeleti szempontokat
szenzitíven kezelték és törvénybe beépítették az erre vonatkozó javaslatokat.
