Most van az I. Cionista Világkongresszus évfordulója
1897-ben ezekben a napokban, azaz augusztus 29-31. között ült össze Bázelben az I. Cionista Világkongresszus, amelyet a Budapesten született Herzl Tivadar újságíró, aktivista és cionista mozgalmár hívott össze a jövendőbeli Zsidó Állam megalapításának elősegítésére. A nemzetközi gyűlésen Magyarországról heten vettek részt, ők fültanúi voltak Herzl jövőbelátó szavainak: ,,Ha akarjátok, az álom valósággá válik”.
A cionizmus a XIX. századi európai nemzeti fejlődés során kialakuló modern közösségi öntudat egyik változata volt. A nacionalizmus, még inkább a többféle okból létrejövő antiszemitizmus jelentősen hozzájárult egy politikailag felkészült, zsidó nemzeti mozgalom megszerveződéséhez. A cionista mozgalom előharcosai Moses Hess és Cvi Hirsch Kalischer voltak. A cári Oroszországban a zsidók különösen sokat szenvedtek: 1881 és 1914 között 2,5 millió, javarészt kelet-európai zsidó vándorolt ki Palesztinába és az Egyesült Államokba.
Herzl Tivadar a Neue Freie Presse című bécsi újság párizsi tudósítója volt 1894-ben, ahol a Dreyfus-per és az azt kísérő rendzavarások hatására írta A zsidó állam című művét. Három évvel később az ő sürgetésére került sor a cionista kongresszusra 1897 augusztusában, Bázelben, ahol – Herzl megfogalmazása szerint – kétezer éves száműzetés után most először gyűltek itt össze a világ minden részéből származó zsidó küldöttek.
Az augusztus 29-31 között megtartott konferencia eredményét a következő határozatban szövegezték meg: ,,A cionizmus a zsidó nép számára egy nyilvános, közjogilag biztosított nemzeti otthon megteremtésére törekszik Palesztinában”. A kongresszus küldöttei a célok eléréséhez a következő négy intézkedésben egyeztek meg: a zsidók betelepítésének támogatása Palesztinában; az össz-zsidóság önszerveződése az általános helyi intézkedések révén; a zsidó öntudat és nemzeti érzés erősítése; előkészítő lépések megtétele a kormányoknál, hogy azok beleegyezésüket adják a cionista célok támogatásához.
