A zsidóság munkája nélkül nem ilyennek ismernénk ma Veszprém városát
Megtartották Veszprémben a Táguló és szűkülő terek. A veszprémi zsidóság társadalom- és gazdaságtörténete című monográfia bemutatóját. A kötet Jakab Réka levéltáros és Kákonyi Anna muzeológus közös munkája, amely a Veszprémi Zsidó Hitközség kiadásában jelent meg. A bemutatón olyan sokan voltak, hogy nagy számú érdeklődő különteremben, kivetítőn követte az eseményt.
– Gyakran szembesülök azzal a kérdéssel, hogy mivégre készülnek helytörténeti kutatások. Erre azt szoktam válaszolni, hogy a jövőjét építő közösség két dolgot nem hagyhat figyelmen kívül: egyrészt azt, hogy a városfejlesztés egyúttal közösségépítés is, másrészt pedig azt, hogy tudnunk kell, kik vagyunk és honnan érkeztünk – mondotta Porga Gyula, Veszprém polgármestere a Táguló és szűkülő terek. A veszprémi zsidóság társadalom- és gazdaságtörténete című monográfia bemutatóján a Veszprém Megyei Levéltárban. A polgármester hozzátette: a zsidóság jelentős mértékben formálta Veszprém életét, és a helyi zsidó temetőben járva azt láthatjuk, hogy a város színe-java talált ott végső nyugalomra.
Mint arról korábban beszámoltunk: Jakab Réka levéltáros és Kákonyi Anna muzeológus közös munkája a veszprémi zsidóság társadalom- és gazdaságtörténetét tárgyalja az elmúlt háromszáz évet átfogva. A kivételesen szép kivitelezésű, igényesen tördelt és szerkesztett kötet szerzői azt járják körül, hogy a helyi zsidóság a számukra hol táguló, hol szűkülő keretek között miképpen és milyen mértékben integrálódott a város társadalmába és gazdasági életébe, eljutva egészen a vészkorszakig, amely a közösség életét tragikusan derékba törte.
A rendezvény alkalmából olyannyira megtelt a levéltár nagyterme, hogy az eseményt sokan egy másik helyiségből követték kivetítőn keresztül. A kötetbemutatón részt vett érdeklődőként Verő Tamás főrabbi is, a budai Frankel körzet és a veszprémi zsidó közösség vallási vezetője.
A Boross István levéltárigazgató által vezetett eseményen Schweitzer Gábor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is méltatta a kötetet, méghozzá abból az apropóból, hogy a városhoz szoros családi kötelék fűzi, így ő írta a kötet ajánlását is. Schweitzer Gábor – aki a 2015-ben elhunyt, nagy tekintélyű Schweitzer József főrabbi fia – a bemutatón elmondta: az újkori szakaszt tárgyaló fejezetek közül számára az volt a legizgalmasabb rész, amely a helyi zsidó közösségen belül a régebbi lakosok és az újonnan érkezettek között a bíróválasztás kérdésében kitört. Ezt azért emelte ki, mert a tettlegességig fajult ellentétek peres és egyéb iratai fönnmaradtak, így forrásértékük révén a mostani kötet meghatározó részét képezik.
Balról Jakab Réka, jobbról Kákonyi Anna, középen Schweitzer Gábor
Egy kérdésre válaszolva ezt emelte ki Jakab Réka is, aki elmondta: szenzációszámba megy, hogy az eset ügyében keletkezett források, így az úriszéki tárgyalás iratai fennmaradtak. Ennek köszönhetően tanulmányozható és rekonstruálható az a verekedés, amely 1785 októberében történt a helyi zsinagógában. (Az eset leírása a kötet 172. oldalán kezdődik a Hitélet és konfliktusok: a bíróválasztás című fejezetben.) Ennek az éveken át tartó konfliktusnak a feldolgozása és beágyazása jelzi azt a kutatói irányt, hogy a szerzők szándékoltan nem csak a szűken vett veszprémi hitközség történetét akarták megírni. Ennek kapcsán Jakab Réka kifejtette: korábban a zsidó helytörténeti kutatások a hitközség históriájára fókuszáltak, a modern történettudomány új módszertani igényeinek megfelelően más módszerekkel és eszközökkel érdemesebb a témával foglalkozni. A kötet szerzői a monográfia összeállítása során topográfiai segédletet is készítettek, így térképen követhetjük nyomon a helyi zsidó népesség városon belüli lakhelyváltozásait.
Arra a kérdésre, hogy a vészkorszak előtt a helyi zsidóság milyen szerepet játszott Veszprém gazdasági életében, Kákonyi Anna azt válaszolta: ezt csak annak ismeretében lehetne tudományos egzaktsággal megmondani, ha már elkészült volna a város átfogó gazdaságtörténete. Az összevetés tehát egyelőre még várat magára, az azonban bizonyos, hogy a helyi zsidóság egy része – ugyanúgy, mint más városokban – jelentős mértékben hozzájárult Veszprém gazdasági és kereskedelmi fejlődéséhez üzletek, gyárak és különböző társaságok alapítása révén.
A kötetet a Veszprémi Zsidó Hitközség adta ki, amelynek elnöke, Wittmann Zsuzsa kezdettől fogva szívügyének érezte a munka megjelentetését – ezért a szerzők a rendezvényen nyilvánosan mondtak köszönetet Wittmann Zsuzsa erőfeszítéseiért. Jakab Réka és Kákonyi Anna szerint Wittmann Zsuzsa volt az ügy „motorja”, aki fáradhatatlan energiával dolgozott és gyűjtött támogatásokat a kötethez, amely az ő a lelkesedése nélkül nem születhetett volna meg.
(Fotók: Veszprém Megyei Levéltár. Videó: Veszprém TV)
