Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Ma van Kardos G. György író halálozási évfordulója

Huszonhárom évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el a bori munkatábort Radnóti Miklóssal együtt megjárt, majd Izrael megszületésekor Palesztinában élt Kardos G. György (1925-1997) író, újságíró, dramaturg. Fő műve, az Avraham Bogatir hét napja című regénye – amelyet később trilógiává bővített – a XX. századi magyar próza kiemelkedő alkotása. 

sdasdsadx

Nem volt olyan sürgős neki a világhír – jegyezhetnénk meg a rá oly jellemző, szarkasztikus humorral, hiszen Kardos G. György már jócskán elmúlt negyven éves, amikor az Avraham Bogatir hét napja című, máig leghíresebb könyve 1968-ban megjelent. Azt mondják, beszélgetni, társalogni és anekdotázni jobban szeretett, mint írni, mert az írás magányos műfaj, ő pedig társaságban érezte magát a legjobban.

Márpedig egészen fiatalon jó társaságba került: 18-19 évesen Radnóti Miklóssal együtt a bori lágerekbe kerül, majd egy lendülettel csatlakozik a táborokat felszabadító partizánokhoz. A Balkánról a Közel-Keletre vezet az útja: 1947-ben még Palesztinába érkezik, de 1951-ben már Izraelből jön haza, és elmerül a magyar „proletárlétben”. Hihetetlen belegondolni, hogy milyen remek történetekkel szórakoztathatta azokat a kőműveseket, akikkel együt dolgozott… Nem csoda, hogy nem sietős neki az írás, van neki jobb dolga is: mesélni, nevettetni, adomázni. 

Két évtized is eltelik, mire megírja palesztinai élményeit, ami azonban a bori lágereket illeti: az ottani szenvedéseit nem veti papírra. Állítólag túl tragikusnak érezte a témát ahhoz, hogy a maga ironikusan tragikomikus stílusában ábrázolja – mindenesetre talán jobb is így. Elvégre a bori lágert mi, magyar olvasók most már örökre Radnótival kapcsoljuk össze, míg Izrael megszületését Kardos G. György örökösen nevetésre álló szemével látjuk.

Emlékéből fakadjon áldás!

(Fotó: MTI)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek