Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Nagy elődeink: Bloch Mózes (1815-1909)

sdasdsadx

Bloch Mózes, rabbi, a Rabbiképző Intézet első igazgatója 1815-ben Ronspergben (ma Poběžovice), Csehországban született, és 1909-ben Budapesten hunyt el. A vallási tanulmányait jesivákban végző, emellett a prágai egyetemen bölcsészeti és logikai stúdiumokat is abszolváló, majd egy neológ
rabbiképző igazgatójává megválasztott Bloch Mózes, nemzedéke számos tagjához
hasonlóan, személyében és munkásságában is szimbolizálja a zsidó hagyomány
folyamatosságát, valamint a hagyomány és a modern világ követelményeinek
összeegyeztethetőségét.

Bloch
Mózes
rabbicsaládból származott, vallási tanulmányait szülővárosában,
Ronspergben kezdte, majd nagybátyjánál, Benjamin Wolfnál folytatta a
nagytapolcsányi jesivában. Több neves rabbinál tanult, és kapott rabbi
oklevelet, többek között Rappaport Salamon Juda prágai rabbitól. Tizenkilenc
évesen Pilsenbe ment, ahol a helyi gimnáziumban a világi tudományokban is
képezte magát, majd két év múlva a prágai egyetemen bölcsészetből és logikából
nyilvános vizsgát tett. Rabbiként különböző morvaországi közösségekben
működött, először Wottiz közössége választotta meg rabbijának 1841-ben, ahol
tizenkét évet töltött, ekkor Herman-Mestecben ajánlották fel Bloch számára a
rabbiszéket, négy év múlva pedig Leipnikbe hívták meg. Itt 1877-ig
tevékenykedett, amikor is felkérték a Rabbiképző Intézet vezetésére, amely
akkor nyitotta meg kapuit.

A
döntésről tanítványa, Bernstein Béla így írt: „Kivánatos
volt egyrészt ugyanis, hogy az illető, mint talmudtudós elismert korifeus
legyen, már nevével imponáljon, másrészt viszont elengedhetetlen volt, hogy az
intézet modern, tudományos irányával is összhangzásban álljon. Átmenet kellett
a régi, megcsontosodott viszonyokból egy új állapotba, mely ne legyen az
előbbinek egyenes ellentéte, hanem a középuton járjon, a mit eltalálni
tudvalevőleg legnehezebb. Számolni kellett az intéző köröknek és magának az
intézetnek specziális viszonyaival a magyar zsidóságnak. Bloch Mózes tanítónkat
rendkívüli eszélyessége és bölcsessége, mintegy praedestinálta e sulyos feladat
megoldására
”.

Bloch
Mózes 1907-ben, 92 éves korában vonult vissza a Rabbiképző vezetésétől, ahol
igazgatói és tanári működése harminc éve alatt Talmudot és szertartástant
tanított, és a fiatal neológ rabbik két nemzedékét nevelte ki. Bloch Mózes
1909-ben Budapesten hunyt el. Sírja a Salgótarjáni úti zsidó temetőben
található.

Bloch
Mózes a klasszikus jesiva oktatás és a modern rabbiképzés határán állva a hagyomány rendszerezésére törekedett. Fő kutatási területe a zsidó vallásjog volt, amelynek egyik
legjelesebb tudósaként tartjuk számon. Nevéhez fűződik a 13. századi rothenburgi rabbi Méir ben Bárukh responzumainak kiadása is. Tudományos munkái közül kiemelkedik két főműve a hétkötetes Die Institutionen des
Judenthums nach der in den Quellen Angegebenen Geschichtlichen Reihenfolge
Geordnet und Entwickelt (A judaizmus intézményeinek rendezése és fejlődése a
forrásokban megadott történelmi sorrendben
, 1879-1906) és a Sááre hámáálot (Az erény kapui , 1908).

Vallási joggal foglalkozó írásai közül érdemes megemlíteni A
rendőrjog mozaiko-talmudikus alapon
(1879), A polgári perrendtartás a
mozaiko-rabbinikus jog szerint
(1882), Az etika a haláchában (1882), A mozaiko-talmudikus örökösödési jog (1890), A szerződés a mózesi
talmudi jog szerint
(1893), A mózesi talmudi birtokjog (1897), A
mózesi talmudikus bűnvádi eljárás
(1901) és A gyámság a mózesi-talmudi
jog szerint
(1904) című munkáit. A zsidó jogot az ókori keleti, a római joggal és a modern polgári joggal összevetve vizsgálta, ezáltal egyike volt azon zsidó tudósoknak, akik úttörőmunkát végeztek a hálákhá összehasonlító szempontú kutatásában.

Felhasznált források:

1) Komoróczy Géza-Frojimovics, Kinga-Pusztai, Viktória-Strbik, Andrea (1995) A zsidó
Budapest 1-2. 
Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport
2) Oláh János (2006), „A magyarországi zsidó tudomány
nagyjai-atyjai.
Az Országos Rabbiképző Intézet első három rektora”, in: http://www.or-zse.hu/resp/olah2006/olah-debrecen2006.htm
3) Ujvári, Péter (2017)
[1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó : Budapest (reprint)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek