Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Született Krausz – Kézdy György halálának évfordulójára

Ma, február 8-án van Kézdy György (1936-2013) színművész halálának évfordulója. A színházi- és televíziós közönség által oly szeretett művész emlékét az Élet Menete Alapítvány által alapított, évente odaítélt Kézdy György díj őrzi. Meg a rajongói szíve.

sdasdsadx

„Készítettünk egy óriási nagy plakátot, ahol a szereposztás úgy kezdődött, hogy II. Endre, Magyarország királya – Krausz György. Akkor még úgy hívtak. Szép kalligrafikus, gótikus hatású betűkkel írtuk meg. Istenien megcsináltuk, pergamenszerűre. Ott lógott az első emelet fordulójában. És valaki a nevemnél belejavított: II. Endre, Magyarország első izraelita királya – Krausz György” – mesélte a színművész „Az antiszemitizmus reneszánszát éljük. Úgy látszik a demokráciával ez is vele jár” című, Dési Jánosnak 1999-ben adott interjújában

Amit csak azért idéztünk, mert lám csak, ebben a rövidke kis epizódban is benne van a magyar zsidó történelem minden drámája és tragikuma. S benne van Kézdy György művészete is, aki zseniális karakterszínész volt, a szónak nem mellékszereplői, hanem főszereplői értelmében – holott születésileg „csak” egy Krausz volt. Egy egész ország kedvence egy olyan társadalomban, ahol a Krausz névvel nemigen lehetett érvényesülni. 

Kézdy_György_emléktábla.jpgA művész emléktáblája Budapesten, egykori lakóhelyén

Ma, február 8-án van a nyolcadik évfordulója annak, hogy véget ért az élete – pontosabban véget vetett neki ő maga. Hetvenhét évet élt, éppen annyit, amennyi a magyar népmesék bűvös száma, és e 77 év alatt Kézdy György megért mindent, amit a rettenetes XX. század a zsidóságnak adott.  Volt üldözött, volt mellőzött, egyvalami nem volt soha: hűtlen. Hűségesen szolgálta közönségét, amíg tudta. 

S hogy a bevezetésre visszatérjünk: Dési János kérdésére, miszerint mennyire érezte sértőnek a neve elé odabiggyesztett megjegyzést, Kézdy György saját magához méltón annyit mondott: „Semennyire. Azt, hogy mennyire szánták sértőnek, nem tudom, mert én nem éreztem annak. Jópofa viccnek tartottam. Hiszen senki nem állt oda elém – ha jól emlékszem –, hogy te büdös zsidó”.

Igen, így kell válaszolni egy sértésre, amiről ő maga is tudhatta, hogy sértő volt, mert annak szánták. De ő elfogadta ezt is – mint minden szerepet, amit ráosztott az Örökkévaló.

Emlékéből fakadjon áldás!


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek