Világhírű tudósnő lett a félárva magyar zsidó kislányból
A Rosenblüh Erzsébetből lett Elizabeth Roboz-Einstein (1904–1995) kivételes életútja nélkül számos betegség leküzdése vált volna jóval nehezebbé. A XX. század egyik fontos biokémikusaként és idegkutatójaként megérdemelné, hogy minél többen ismerjék a nevét. Az ő férje volt Hans Albert (1904–1973), azaz Albert Einstein legidősebb fia.
A világ legkülönbözőbb részein tartott szakmai konferenciákon feltűnő – sőt, később épp egy ilyen rendezvényen elhunyt –, a hidrológia fejlődéséért rengeteget tett Hans Albert második feleségea magyar zsidó családban született Elizabeth Roboz-Einstein (1904–1995) volt, aki a XX. század egyik fontos biokémikusaként és idegkutatójaként is megérdemelné, hogy minél többen ismerjék a nevét – írja a 24.hu.
Az akkor még negyedrészt magyarok által lakott erdélyi Szászvárosban, a középiskolai tanárként is működő városi főrabbi lányaként született Rosenblüh Erzsébet tízévesen vesztette el édesapját, anyja pedig öt testvérével együtt Nyíregyházára költözött velük.
A fiatal lány tehetsége már tizenévesen egyértelművé vált, hiszen kitűnő érettségivel zárta a szászvárosi Református Kún-Kollégiumban megkezdett, de a nyíregyházi Evangélikus Főgimnáziumban zárt középiskolai éveket.
Hazai továbbtanulása elé azonban a magyar állam gördített akadályt: épp a vizsgái évében, 1920-ben született meg a nyolc éven át érvényben lévő numerus clausus-törvény, ami korlátozta az egyetemek számos szakára felvehető zsidó vallásúak számát. Erzsébet épp ezért a Bécsi Egyetemre felvételizett, ahol előbb summa cum laude diplomát szerzett, majd 1928-ban szerves kémiából doktorált.
A harmincas években egyre erősödő antiszemitizmust saját bőrén érző fiatal kutatónő növénytudósként indította a karrierjét. Az évről évre egyre erősebbé váló antiszemitizmus, illetve a háború elől a kutatónő 1940-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol mezőgazdasági szakértelme miatt kapott vízumot.
Az Államokban a neurológia és orvosi mikrobiológia docense lett, de alig egy év után elhagyta a kampuszt az otthonához jóval közelebb fekvő University of California kedvéért, aminek Berkeley-ben található kampuszán a hidrogénbomba atyjaként emlegetett Teller Ede (1908–2003) is dolgozott.
Itt találkozott Hans Albert Einsteinnel, aki 1959 júniusában feleségül vette, de itt születtek meg a legfontosabb felfedezései is: az Egyesült Államok állami orvostudományi kutatóügynöksége, a National Institutes of Health (NIH) által támogatott kutatásai során.
A 24.hu teljes cikke itt olvasható.
