Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Ma volna 90 éves Ember Mária, a Hajtűkanyar című holokausztregény írója

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalókon éppen 90 éve, 1931. április 19-én született Ember Mária író, újságíró, a vészkorszak elképzelhetetlen tragikumát új módon, dokumentum-szépprózai nyelven feldolgozó Hajtűkanyar című regény szerzője. Történelmi korban élt történelmi szereplőkkel, nem csoda, hogy történelmi könyveket írt, hiszen elhíresült mottója szerint nem a zsidó sors, hanem a magyar történelem elbeszélésére vállalkozott.

sdasdsadx

Zsidó családban született egy kis vidéki településen, és csodával határos, hogy ő és testvére, a később filmrendezővé lett Ember Judit nem került a náci gyilkosok kezére. A húga például úgy menekült meg, hogy miután bevagonírozva várták az indulást, szerelvényüket nem az Auschwitzba, hanem egy máshová közlekedő vágányra tolták…

ember.png

Efféle csodák, nagy találkozások és történelmi események egyre-másra sorjáztak életútjában: férje az a Hegedüs B. András volt, aki hatalmas jelentőségű munkát végzett a Kádár-rendszer lebontásáért (1988-ban az ő lakásán alakult meg illegális körülmények között a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, amelynek később ügyvezető alelnöke volt), a fia pedig az a Hegedűs András, aki az első szabadon választott parlament tagja lett az akkori Fidesz színeiben.

Ember Mária termékeny szerző volt, de máig leghíresebb és legismertebb műve a 1974-ben megjelent Hajtűkanyar című dokumentum-széppróza a vészkorszakról. Beszámolók szerint azonban ő maga a 2000-ben fogunk még élni? című önéletrajzi szociográfiát szerette legjobban. Ennek volt a folytatása az utolsó könyve, az El a faluból, amely a haláltáborokból megmenekült fiatal lányok beilleszkedési problémáit boncolgatja az új társadalomban. Ebben hangzik el az emlékezetes mondat: „Nem elég, hogy az ember megjött Auschwitzból, még jólneveltnek is kell lenni?!”.

Írói és fordítói munkássága mellett szerkesztőként és újságíróként dolgozott például a Magyar Nemzetnél, a Pesti Műsornál vagy a Neue Zeitungnál is. Hosszan tartó, súlyos betegség következtében 70 éves korában halt meg csaknem húsz éve, 2001. december 30-án.

Ember_Mária_emléktáblája,_Budapest,_XI.,_Fehérvári_út_31..pngEmléktáblája a Fehérvári úton a XI. kerületben

A Raoul Wallenberg Egyesület Ember Mária emlékére díjat alapított, amellyel olyan emberek tevékenységét szeretnék elismerni, akik munkásságukkal kiemelkedően mutatták be a magyar-zsidó együttélés történetét, a soá tragikus eseményeit a magyar történelem és kultúra részeként jelenítették meg, kiemelten hozzájárultak a rasszizmus elleni küzdelemhez és az emberi jogok érvényesüléséhez. Az Ember Mária-díjat első ízben 2017-ben adták át.

Emlékéből fakadjon áldás!

(Címlapkép: Ember Mária mellszobra Abádszalókon)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek