Örökjáradék-ügy: Jól szervezett akció a neológia tönkretételére?
– Sem a magyar államnak, sem a Mazsihisznek nem fűződik ahhoz érdeke, hogy egy ezoterikus, archaikus bíróság előtt lépjenek fel, és olyan jognak vessék alá magukat, amely nem része a hatályos jogrendszernek, és amit állami, nemzetközi jogszabályok nemhogy nem kötnek, de nem is érdekelnek – így vélekedik Politzer Maymon Krisztina jogász arról, hogy az EMIH és a MAOIH a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságán keres jogorvoslatot a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék újraosztása kapcsán.
Mint beszámoltunk róla: az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) a magyar zsidóság történetében példátlan módon külföldi bíróságon támadja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz).
Az EMIH és a MAOIH közös keresetet nyújtott be a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának Polgári Tagozatához azzal a kéréssel, hogy vizsgálják fölül a magyar kormány által a magyarországi zsidó felekezeteknek nyújtott örökjáradék elosztásának rendszerét. De a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságának van-e joga, hatásköre, illetékessége olyan ügyekben eljárni, amelyek a magyar jogrend alatt születtek?
Kérdésünkkel Politzer Maymon Krisztina izraeli jogászt kerestük meg, s kiderült: nem csak minket, hanem az Izraelben élő magyarokat is foglalkoztatja a kérdés, a jogásznő ugyanis már meg is fogalmazta ez ügyben a jogi véleményét (az Izraelinfo.com oldalon ide kattintva olvasható).
Politzer Maymon Krisztina azt írja: a keresetet nem rendes, állami bíróság előtt nyújtották be, de nem is a zsidó személyes státuszban hatáskörrel rendelkező rabbinikus bíróság előtt (ahol nem is lehetne ilyen jellegű pert érvényesíteni), hanem az ortodox, haredi közösség belső, tehát „magánbírósága” előtt, ahol kizárólag a halacha, a tórai vallásjog alapján ítélkeznek. Egyfajta választott bíróságról van tehát szó, ahol csak azokban a jogvitákban dönthetnek, ahol a felek ezt előre kikötötték, illetve aktívan elfogadták ennek a választott vallási bíróságnak a hatáskörét egy bizonyos polgári peres ügyben.
A jogásznő szerint „sem a magyar államnak, sem a Mazsihisznek nem fűződik ahhoz érdeke, hogy egy ilyen ezoterikus, archaikus bíróság előtt lépjenek fel, és egy olyan jognak vessék alá magukat, amely nem része a hatályos jogrendszernek, és amit állami, nemzetközi jogszabályok nem hogy nem kötnek, de alapból nem is érdekelnek”. Ráadásul ez az ortodox, haredi bíróság a magyar zsidóságnak fontos neológiát el sem ismeri, nem fogadja el a neológ rabbik zsidóságigazolásait, a nagy tekintélyű rabbikat és tóratudósokat kinevelő magyar neológiát még zsidónak sem ismeri el.
A konkrét keresetről szólva Politzer Maymon Krisztina így fogalmazott: az örökjáradék felosztásáról szóló, 2012-es megállapodás (amely egyben a 1120-as számú kormányhatározat alapja) a magyar Polgári Törvénykönyvet rendeli alkalmazni az abban nem rendezett esetekben.
Hozzátette: „sem ehhez, sem az egész ügy alapját képező örökjáradéki történethez ez a vallási bíróság természetesen semmit sem ért, a magyar nyelvet, kultúrát, jogrendszert sem ismerik”.
Ennek fényében szerinte úgy tűnik: a keresetlevél és az azt övező hisztéria mesterségesen gerjesztett ügy. Az alperesként a vallási bíróság elé citált Mazsihisz véleménye szerint nem fogadhatja el ennek a bíróságnak az illetékességét, hatáskörét. Ami pedig másik alperest, a magyar államot illeti, ha a magyar állam elfogadná a haredi bíróság illetékességét, akkor abból azonnal kiderülne, hogy „jól összehangolt trükkről van szó a kormányrendelet befagyasztására és a Mazsihisz és vele a 150 éves neológia tönkretételére”.
NÉVJEGY
Politzer Maymon Krisztina az ELTE és a CEU jogi karán végzett, 1995-től él Izraelben, ahol jogászként dolgozik egy magáncégnél. Az Izraelinfo.com magazin főszerkesztő-helyettese.
(Címlapkép: Gerd Altman/Pixabay)
