Irodalmi szenzáció a Szombat májusi számában
Megjelent a Szombat májusi száma, amely – túlzás nélkül állítjuk – igazi irodalmi szenzációt kínál. A lap Benedek Marcell eddig kiadatlan művéből, a Falusi Lipótváros című regényből közöl részletet, továbbá egy kísérőtanulmányt a regény felfedezőjétől, Schweitzer Gábortól.
Figyelmükbe ajánljuk a Szombat legfrissebb, tematikus számát, amely Lipótvárossal, Újlipótvárossal foglalkozik. Kedvcsinálónak közlümnk egy részletet Schweitzer Gábortól, aki Benedek Marcell eddig kiadatlan művéről, a Falusi Lipótváros című regényről ír.
Idézet Schweitzer Gábor: A Lipótváros, mint lelki földrengés című tanulmányból:
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott. Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra végül nem került „Falusi Lipótváros” című regény kézirata, valamint gépirata.
A nagyobbrészt a Benedek család szűkebb erdélyi pátriájában, az író által feltehetően a kisbaconi élmények és benyomások hatása alatt megalkotott Homoródszentistvánon játszódó regény a helyi társadalom jellegzetes alakjait, valamint a társadalmi- és közélet különböző színtereit mutatja be. A regény lapjain felsejlenek a nemzetiségi kérdésből, valamint a keresztények és zsidók egymás mellett éléséből fakadó konfliktusok, illetve dilemmák is.
Az elvágyódás motívuma szintén fontos szerephez jut a regényben. Boros Géza, a helyi néptanító szintén tanítói képesítéssel rendelkező leánya, Judit többször is kifejezte óhaját, hogy bármi áron, de szeretne elkerülni erről a vidékről. „A fél életemet odaadnám, hogy elkerülhessek innét.” A fővárosban játszódó fejezetben Boros Judit a Bajza utcában lakó, zsidó nagypolgári Weisz családnál töltött estély után a népszerű fiatal színész, Szatmári Sándor kíséretében távozik. Kettejük andalító éjszakai sétája alkalmával igyekszik Sándor (aki természetesen nem alteregója a regény szerzőjének) elmagyarázni a „gentry” származásúnak vélt Juditnak a Lipótváros – helyrajzi számokhoz egyáltalán nem kötődő – fogalmát, illetve az önnön sorsuk elől menekülő lipótvárosi zsidók lelki földrengéshez hasonlított kedélyállapotának mozgatórugóit.
A Szombat májusi számáról itt találnak bővebb részleteket.
