A közlekedési kultúra napján emlékezzünk a Weiss Manfréd-művekre!
Ma van a közlekedési kultúra napja, amelyet a kormány és több civil szervezet kezdeményezésére 2015 óta ünneplünk minden év május 11-én. Ebből az alkalomból emlékezünk meg Weiss Manfrédról és családjáról, amely az ország gazdaságtörténetének legsikeresebb vállalkozás-birodalmát teremtette meg, s amely évtizedekre meghatározta a magyar közlekedési ipart.
A Közlekedési Múzeum évekkel ezelőtt megrendezett, Sorsok és találmányok című kiállításán is hangsúlyos szerepet kapott a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek bemutatása, hiszen a maga idejében ez a cégbirodalom Magyarország legnagyobb, európai szinten is meghatározó vállalkozása volt.
Az alapító Weiss Manfréd (1857-1922) és testvére, Weiss Berthold (1845-1915) volt, akik jómódú zsidó csalában születtek Pesten. Nagyapjuk, Baruch Weiss pipakészítő mester volt, aki Csehországból vándorolt be Magyarországra. Weiss Manfréd volt a legkisebb fiú a családban, és mint a mesében szokott lenni, ő vitte a legtöbbre: óriási vagyont hozott létre, és I. Ferenc Józseftől bárói címet kapott csepeli előnévvel.
A csepeli báró tiszteletet vívott ki magának azzal is, hogy tudatos szociális tevékenységet folytatott, több száz lakást építtetett a rászoruló munkásai számára, sőt, a dolgozók gyerekeinek óvodákat és tanodákat is létesített.
Az ország egyik legnagyobb hadiipari vállalkozása már Weiss Manfréd 1922-ben bekövetkezett halála után vetette meg a lábát a közlekedési iparágban: a csepeli gyárakban az 1920-as évek végén indult meg a repülőgépmotor-, kerékpár- és traktorgyártás. A repülőgépgyártáshoz a Gnome-Rhône, a Heinkel, a Fokker és a Caproni, míg a kerékpárgyártáshoz a Puch licenceit vásárolták meg.
A Fiam nevű, felépítmény nélküli kisautó próbajáraton a csepeli gyárban
A családot és a családi vállalkozást a második világháború döntötte romokba: a cég csepeli gyárai súlyos sérüléseket szenvedtek, a zsidó gyökerű családot pedig megzsarolták. Amint arról Závada Pál Hajó a ködben című regényében is olvashattunk: a cég örökösei az 1940-es években Kurt Becher alezredessel, az SS egyik gazdasági ügyekért felelős magyarországi főmegbízottjával kötötték meg azt az üzletet, amelynek keretében az óriáskonszern irányítását és vagyonát átadták az SS-nek, maguk a családtagok pedig külföldre távozhattak a náci vezetés engedélyével.
Akit bővebben érdekel a cég motor- és autógyártása, az látogasson el a Magyar Jármű című honlapra, ahol további érdekességeket olvashatunk a gyár történetéről.
