Cannes: Mészáros Márta filmklasszikusa a restaurált alkotások között
Immár hatodik alkalommal válogatott be a Nemzeti Filmintézet (NFI) által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja, amelybe ezúttal Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje kapott meghívást. A filmrendező több jelentős filmjében vitte vászonra a magyar zsidóság traumáit.
Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem, Fábri Zoltán Körhinta, Bacsó Péter A tanú és Sára Sándor Feldobott kő című alkotásai után Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje került be a Cannes Classics programjába – írta közleményében az NFI. A világhírű Napló-sorozat első részében, amelyet 1984-ben a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmaztak, a rendező a saját fiatalkorát dolgozta fel.
A Napló gyermekeimnek teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságok együttműködésében készült, Jancsó Nyika operatőr közreműködésével.
A 74. cannes-i fesztivált július 6. és 17. között rendezik meg, a nemzetközi zsűri elnöke Spike Lee amerikai filmrendező lesz. A hivatalos programba három magyar alkotás is meghívást kapott: Enyedi Ildikó A feleségem története című alkotása az Arany Pálmáért versenyezhet, Mundruczó Kornél Evolúció című új filmjét a seregszemle idén létrehozott új szekciójában, a Cannes Premieres-válogatásban mutatják be, Rudolf Olivér FONICA M-120 című diplomafilmjét pedig a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programjába válogatták be.
Mészáros Márta – aki idén ünnepli kilencvenedik születésnapját – a világ legjelentősebb női filmalkotóinak egyike, Agnes Varda és Vera Chytilová pályatársa. 1968 óta rendez szerzői filmeket. Egész életművét végigkísérték az árvaság, a női identitáskeresés, szeretetvágy, az elmagányosodás jellegzetes témái. Öntudatos nőalakjainak lázadása mentén olyan szociológiai hátteret rajzolt fel a hetvenes évek Magyarországáról a női lélek nézőpontjából, amelyet más senki.
Noha a forgatókönyvet még a hatvanas években megírta, csak a tizedik filmje után, 1980-ban kezdhette el a gyerekkori Naplók küzdelmes élettörténetének leforgatását. Apját, Mészáros László Kirgíziában élő szobrászművészt a háború kitörésekor bebörtönözték és kivégezték, anyja meghalt, ő egy szovjet nevelőintézetbe került, elárvultan tért vissza Magyarországra a háború után, ahol örökbe fogadták.
A rangos nemzetközi sikereket arató Napló-tetralógia első darabja a Napló gyermekeimnek, ahol a Mészáros Márta alteregójának, Julinak, a makacs kamaszlánynak (Czinkóczi Zsuzsa) lázadásán át látjuk a kiépülő sztálinista rendszer hazugságait. A tabutörő Napló megmutatta, hogyan importálta a keleti blokk a Szovjetunióból a kommunista diktatúrát. A rendező csak a film felének leforgatása után nyújtotta be a forgatókönyvet engedélyezésre, ami azt eredményezte, hogy 1981 januárjában betiltották a közben elkészült filmet. Több mint két év elteltével, elsősorban külföldi nyomásra, a szovjet filmrészletek magyarra cserélése és más kisebb változtatások után sikerült kiszabadítani a dobozból, hogy 1984-ben Cannes-ban megkezdhesse példátlan sikersorozatát. Már abban az évben több mint ötven országban mutatták be.
Isabelle Huppert és Monori Lili
Mészáros Márta az 1980-ban bemutatott, Örökség című filmjében a magyarországi zsidók deportálását dolgozta fel Monori Lili és Isabelle Huppert főszereplésével. A film szüzséje szerint 1936-ban a dúsgazdag, meddő Szilvia „megvásárolja” szegény barátnőjét, Irént, hogy férje, Ákos, a jóképű katonatiszt ejtse teherbe és a születendő gyermek örökölje majd a hatalmas vagyont. Az ezredes, aki feleségének köszönheti a karrierjét, eleinte nem akarja ezt, de nem tud közömbös maradni Irén finomsága, szépsége iránt. A férfi elhagyja Szilviát, együtt él Irénnel és még egy gyermekük születik. 1944-ben Szilvia föladja zsidó származású barátnőjét a nyilasoknak…
A valóságos történeten alapuló film volt az első, ahol Mészáros Márta jellegzetes női témáját történelmi aspektusba helyezi. Isabelle Huppert és Monori Lili fantasztikus kettőse mellett mindenki felfigyelt a fiatal Hernádi Judit mélyen búgó, fanyar hangjára. A Sohase mondd az egyik legnagyobb sláger lett.
Mészáros Márta A hetedik szoba címmel filmet készített Edith Stein német filozófusról is, aki a XX. század egyik legizgalmasabb, legrejtélyesebb egyénisége volt. Ortodox zsidó családban született Wroclawban, ami akkor Németországhoz tartozott. Szülővárosában történelmet és lélektant tanult, majd Göttingenben filozófiát hallgatott. Szenvedélyesen kereste a lét értelmét, s ezt a krisztusi tanításokban találta meg. Ezért belépett a karmelitákhoz, apáca lett. A II. világháború idején azonban vállalata a sorsközösséget családjával, népével, a nácik által elpusztításra ítélt zsidósággal, és övéivel együtt koncentrációs táborban pusztult el. A hetedik szobát 1995-ben mutatták be.
(Forrás: MTI, Filmarchív.hu)
