Az idén 100 éve született Szenes Hannára emlékezünk filmvetítéssel
Idén 100 éve született a magyar-zsidó származású Szenes Hanna, az angol hadsereg hősi halált halt ejtőernyős tisztje, Izrael Állam nemzeti hőse. Centenáriumának alkalmából minden érdeklődőt sok szeretettel várunk július 21-én, szerda este 7 órára Dénes Gábor „Anikó – Szenes Hanna emlékére” című dokumentumfilmjének vetítésére a budapesti Goldmark terembe (Budapest, VII. ker., Wesselényi u. 7.).
Az eseményen való részvétel regisztrációköteles, továbbá védettségi igazolványhoz és maszk viseléséhez kötött. Jelentkezni az rsvp@mazsihisz.hu e-mail címen lehet.
Szenes Hanna (Hanna Shenesch) nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Hanna Szenes az angol hadsereg hősi halált halt ejtőernyős tisztje, Izrael állam első számú nemzeti hőse: ma már mítosz. Utcákat, tereket, iskolát, hajót neveztek el róla, élete és hősi helytállása ma már kötelező tananyag, érettségi tétel. Mégis talán kevesen tudják róla, hogy Magyarországon született Szenes Anikó néven.
Dénes Gábor dokumentumfilmje Anikó tragikus pályáját mutatja be, felidézve különös és rendhagyó életútját. Az eminens budai úrilányt az egyre erősödő fasizálódás nagy elhatározásra készteti: Palesztinába megy, hogy részt vegyen egy új ország felépítésében. Egy mezőgazdasági iskolába kerül Nahalalba, ahol trágyát hord, tehenet fej, tyúkokat nevel. A legnehezebb fizikai munkát is vállalnia kell. A tanulóévek után egy fiatalokból álló kibucba megy, ahol mos, főz, lyukas zoknikat stoppol. Hajnali négytől dolgozik és közben titokban ír.
Az egyre szigorúbb zsidótörvények, deportálások híre hozzá is eljut. A Pesten maradottakért, édesanyja és az egykori barátai, ismerősei sorsáért aggódik. Úgy érzi, neki is tennie kell valamit, hogy megmenekülhessenek az otthon maradottak. Önként jelentkezik egy különleges katonai feladatra: az angol hadsereg tisztje lesz. Megtanítják lőni, ejtőernyővel ugrani, kódolt üzeneteket továbbítani. Jugoszláviából mint angol katona, felderítő és illegális ügynök 1944-ben érkezik újra Magyarországra avval a céllal, hogy megszervezze Olaszországon keresztül a zsidóság menekülését, és a lehetséges ellenállást.
A határátlépés után szinte azonnal elfogják. A 23 éves lányt hazaárulás címén kínozzák, verik, majd halálra ítélik, és a nyilasok hatalomátvételének másnapján kivégzik. Mint a tragikus hősök általában, ő is előre tudta, érezte, hogy küldetése végzetes lehet, de bízott abban, hogy elterjed majd a hír, hogy voltak, akik mertek, akik jöttek, akik ellenálltak, akik segíteni akartak másokon. Hanna ma is szimbolizálja Izraelt, a cionizmus eszméjét.
A film egykori barátok, személyes ismerősök, korabeli dokumentumok, családi fotók, archív híradók és Szenes Hanna írásainak felhasználásával készült.
Szakértő: Hila Zelmer | Vágó: Ausch István, Mona Péter
Zene: Róth Péter | Író, rendező, operatőr: Dénes Gábor
Gyártó: DEGA Film Stúdió | Készült: 1994-1999
