Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (78. rész) – Bálint Béla

sdasdsadx

1939-ben, az első
két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési
Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a
fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára
létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március
19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott
lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Bálint Béla énekes, színművész
Geiger Bélaként látta meg a napvilágot Budapesten,
1886. április 29-én.

balint_bela (002).jpg

„Bálint Béla igen ügyesen
játszotta Csapó ügyvéd szerepét” – értékelte 1904 novemberében a Bajai Független Újság, az akkor még
Rákosi Szidi iskolájában a mesterséget tanuló fellépését a Tavasz című darab
bemutató előadásán.

1910-től Krecsányi Ignác budai-temesvári
társulatának volt a tagja. Volt ugyan egy próbaéneklése az Operaházban,
tudósított erről a Színházi Hét
1912-ben, de abból a szerződésből nem lett semmi. Hogy ez a közjáték nem volt
indokolatlan, az is mutatta, hogy ezidőben a Budai Színkör is műsorra tűzött
operát, jelesül a Lammermori Luciát, amelyben Bálint Béla is fontos szerepet
kapott (Magyarország, 1913.
augusztus).

balint_bela2 (002).jpg

1915-ben a Télikert nevű
(korábban: Jardin d’Hiver) színházban játszott. A megnyíló Urániában, ahol
moziszkeccseket (színpadi jelenetekkel kombinált filmvetítés) mutattak be,
többször is fellépett. Ezeket az előadásokat azután elvitték a vidéki városokba
is. A Somogyvármegye 1916 májusában
így számolt be Bálint Béla részvételéről:

„Bálint Béla … sokoldalú
tehetségre valló mesés játékával a közönség nem tudott betelni. Bálintnak
gyönyörű hangja van, mesésen táncol és kitűnően hegedűl.”

1916-ban a Fővárosi Orfeumban,
1917 júliusától az Első Magyar Front Színházban lépett fel, amellyel külföldön
is sikerrel szerepelt. 1918-ban az Intim Kabaréban, 1919-ben a Fővárosi
Orfeumban játszott.

Bálint Béla Színház és Társaság 1923. 1 (002).jpg

1921-ben szerződött a
kolozsvári Biasini-Varietéhez, illetve a Jardin-varietéhoz, amely utóbbiban nem
csak játszott, de rendezett is. Ezt követően átszerződött a Kolozsvári Magyar
Színházhoz. A Színház és Társaság 1921 augusztusában így
örvendezett ennek:

„Valóban universalis művész.
meleg, iskolázott hangja van, mellyel bátran operaénekesnek pályázhatna.
Pompásan táncol, nagyszerűen játszik, ha kell komikus, de már játszotta Cyrano
de Bergeracot is.”

Maradt 1924-ig Kolozsváron,
vagy tágabban Erdélyben, mert koncessziót kapott kabaréelőadások rendezésére. Majd
Pestre jött és játszott, énekelt több helyen, így a Keleti pályaudvar mellett
megnyíló Capitol filmpalotában.

Bálint Béla Színház és Társaság 1924. 1 (002).jpg

1925-ben a Fővárosi
Operettszínházban és mozgóképszínházakban lépett fel, 1926-tól egészen 1938-ig
főként a Magyar Rádióban szerepelt és rendezett, illetve kávéházakban énekelt. A
rádióműsorok közléséből az tűnik ki, hogy olyan négyesekben énekelt – nagyon
sokszor szólistaként – amelyek műsora A varázsfuvolától a népdalokig terjedt. (Évekig
tagja volt a Szikla Adolf karmester, zeneszerző által vezetett és nagyon sokat
szerepelt vokálkvartettnek.) Játszott eközben Steinhard társulatában Budapesten
és vidéki nagyvárosokban, fellépett irodalmi- és vidám-esteken. Ezeken énekelt,
konferált és időnként rendezett is.

1941-1944 között szerepelt az
OMIKE Művészakció színpadán. Játszott operettben, Szász Miklós: Legényvásár,
Bartolo szerepét kapta a Sevillai borbélyban, kisebb szerepeket a Carmenben, a
Hoffmann meséiben és a Traviatában, főszerepet a Szulamit című daljátékban.
Fellépett Lakner bácsi gyermekelőadásában, a Hamupipőkében.

A sevillai borbély_OMIKE_Spiegel A_Lendvay A_Ladányi I_Fehér Pál_Bálint Béla_004 (002).jpg

A holokauszt áldozata lett
ismeretlen időpontban.

Képek:

1.) Portré (Népszínház – Vígopera, 1911.) PIM-OSZMI Fotótár
2.) Portré hangosfilm.hu
3.) Színház és társaság, 1923. 1.
4.) Színház és társaság 1924. 1.
5.) A Sevillai borbély szereplői. 1941. OMIKE Művészakció. Ismeretlen fényképező felvétele. Jobbról: Gál Dezső rendező, Spiegel Annie, Lendvai Andor, Fraknói Károly karmester, Ladányi Ilona, Fehér Pál, Bálint Béla


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek