Emlékkönyv az egykori gyulai zsidó közösség tiszteletére
Az egykor Gyulaváriban, majd Gyulán élt zsidó közösség történetét dolgozza fel A gyulai zsidóság emlékkönyve című kiadvány, amely a Gyula régen és ma 16. köteteként jelenik meg. A kötetben visszaemlékezések is helyet kaptak Auschwitzról és az újrakezdés nehézségeiről. A kötetbemutató szeptember 14-én lesz a helyi könyvtárban.
Két éves intenzív kutatómunka eredményeként hét fejezetben, 400 oldalon, több száz fényképpel és dokumentummal idézik fel a Gyula életében egykor meghatározó szerepet játszó zsidóság történelmi hagyatékát – mondta az MTI-nek Durkó Károly, a kötet egyik szerkesztője, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnöke.
Hozzátette, hogy a hét fejezetből álló kiadványban a gyulai zsidóság rövid története mellett két visszaemlékezés, naplórészlet is található. Mindkettő szól az auschwitzi megpróbáltatásokról, az egyik emellett az újrakezdés nehézségeiről is.
A kötetben felidézik 12 országosan és 47 helyben ismert gyulai polgár élettörténetét. Mások mellett Bródy Sándor, Angelusz Róbert, Tolnai Simon enciklopédikus, Székely Aladár és Rónai Dénes fotóművészek, Helmeczi Géza Jézus-kutató, Diósy Lajos fizikus, Adler Ignác, az utolsó gyulai rabbi, Weisz Mór italkereskedő, Weisz Lipót, az első állandó műteremmel rendelkező helyi fotós vagy a helyi kórház fejlesztésért sokat tett Berkes Sándor életműve olvasható.
Az olvasók emellett megismerhetik az izraelita közösség életének fontos lenyomatát jelentő zsidó temetőt és 53, a zsidósághoz is kötődő, a békési városban ma is látható épületet.
„Nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljenek annak a közösségnek a történetei, amely évszázadokon át velünk élt, és amelynek meghatározó szerepe volt Gyula gazdasági fejlődésében, gyárak alapításában, a kórház létrejöttében” – húzta alá Durkó Károly.
A könyv – amelynek bemutatója szeptember 14-én lesz a gyulai városi könyvtárban – megszületését számos hazai és külföldi közgyűjtemény, valamint több mint hatvan, egyebek mellett Kanadába, Izraelbe és az Egyesült Államokba elszármazott család segítette. Kiadását több helyi vállalkozás, magánszemély és egy uniós pályázat is támogatta.
(MTI/via Múlt-Kor)
(Címlapkép: az egykori gyulai zsinagóga egy régi képeslapon)
