Így tüntette el a rozsnyói zsidóság nyomait az antiszemita városvezetés
– Az 1970-es években a városvezetés a legkegyetlenebb dolgot tette a holokauszt szörnyűségeit átélt maroknyi zsidó közösséggel, amit csak tenni lehetett – derül ki a felvidéki Új Szó internetes kiadásában megjelent, A rozsnyói zsidóság nyomainak eltüntetése című írásból.
Az Új Szó „Digitális emlékezet” című sorozata a Fórum Kisebbségkutató Intézet által indított digitalisemlekezet.eu oldalról közöl egy-egy képet és ahhoz írt szöveget, azonosulva a projekt azon céljával, hogy archív fotók által mutassák be a felvidéki magyar közösség elmúlt 100 évét.
A sorozatban legutóbb L. Juhász Ilona írása jelent meg A rozsnyói zsidóság nyomainak eltüntetése címmel, valamint egy, a rozsnyói zsinagógát ábrázoló fotóval.
Az írásból kiderül: a holokauszt után hosszú ideig raktárnak használt zsinagógát – mint a szerző fogalmaz – azért bontották le, mert „a hivatalos (ál)indok szerint kellett a hely a buszmegállónak”. A buszmegállót azonban pár év múlva megszüntettek, a zsinagóga helyére pedig takarékpénztár épült.
A cikkből megtudjuk azt is: „habár a zsidó temetőnek is sikerült átvészelnie a háborút, azonban később ez sem élte túl a hatalom ostoba, ideológiai szempontok által vezérelt pusztításait a városban. Ezt az egyébként antiszemitizmustól sem mentes városvezetés az 1970-es évek elején számolta fel. Az álindok az volt, hogy egy temető nem higiénikus a város területén”.
A szerző szerint a sírkövek egy részét a köztemetőbe vitték, de onnan rövidesen eltűntek. Hozzáteszi: „akiknek sikerült megkaparintaniuk és újra felhasználniuk a márvány és gránit síremlékeket, nagyon jól jártak a zsidó temető eltüntetésével”.
A teljes írás EZEN AZ OLDALON olvasható.
