Legyen világosság – november 9-én a Kristályéjszakára emlékezünk
Nyolcvanhárom évvel ezelőtt zajlott le Németországban a Kristályéjszaka néven elhíresült barbár antiszemita tombolás – a betört üvegek éjszakája, amelynek során több száz zsinagógát és számos zsidó intézményt és üzletek ezreit gyújtottak fel, gyaláztak meg és romboltak le.
A nemzetközi March of the Living Kristályéjszaka kampánya hív mindenkit, hogy álljon ki az antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlölködés ellen.
Az erre a célra létrehozott honlapra elküldött gondolatokat, november 9-én kedden vetítik ki Az Élet Menete Alapítvány tagországainak intézményeire, Magyarországon pedig a Dohány utcai zsinagóga főbejáratára.
Az intolerancia elleni szolidaritás jegyében november 9-én éjjel világszerte égni fognak a fények az imaházakban, közintézményekben és magánházakban. A múlt tanulságaira emlékezünk november 9-én kedden.
***
A barbárság felülről szervezett tombolása: a kristályéjszaka
A Németországban 1938. november 9-10-én lezajlott pogromoknak legalább 91 zsidó származású német állampolgár esett áldozatul, több mint 7000 zsidó tulajdonú bolt és közel 200 zsinagóga súlyos károkat szenvedett. A hatóságok több mint 30 ezer zsidó férfit zártak koncentrációs táborokba. A deportáltak közül a kínzások és embertelen körülmények következtében csaknem kétezren vesztették életüket.
1938. november 7-én a 17 éves Herschel Grynszpan lelőtte a párizsi német nagykövetségen dolgozó Ernst Eduard vom Rath követségi tanácsost. A magából kivetkőzött fiatalember ily módon tiltakozott a náci Németországban élő 12 ezer zsidó származású lengyel állampolgár Lengyelországba történt erőszakos kitoloncolása ellen. A haslövést kapott Rath két nappal az incidenst követően belehalt a sérüléseibe. A sors iróniája, hogy a fiatal követségi alkalmazott egyáltalán nem volt antiszemita.
Válaszul Grynszpan ámokfutására Joseph Goebbels náci propaganda miniszter és Reinhard Heydrich helyettes SS főnök „szabadjára engedte a fenevadat”. A zsidóellenes pogromok futótűzként sepertek végig a Hitler uralta Németországon. A kalapácsokkal felfegyverzett náci aktivisták zsinagógákat, zsidó tulajdonban lévő házakat és boltokat rohamoztak meg. A dühöngő vandáloknak sokezer ablak és kirakatüveg esett áldozatul. Az incidens az utcán heverő tengernyi, csillogó üvegdarab után a kristályéjszaka (Kristallnacht) nevet kapta.
A rendőrség szigorú parancsot kapott: csak abban az esetben avatkozhatott be, ha a rohamosztagosok árja vagy külföldi tulajdonban lévő ingatlanokat támadtak volna meg. Heydrich a rendőröknek azt is parancsba adta, hogy tartóztassanak le minél több zsidó származású német férfit, és az összefogdosott embereket koncentrációs táborokba deportálják. A tűzoltók hagyták, hogy a zsidó tulajdonú ingatlanok a lángok martalékává váljanak és csak abban az esetben avatkoztak be, ha a tűz átterjedésétől tartottak.
Az 1938. november 9-én és 10-én lezajlott pogromoknak legalább 91 zsidó származású német állampolgár esett áldozatul, illetve több mint 7000 zsidó tulajdonú bolt és közel 200 zsinagóga súlyosan károkat szenvedett. A hatóságok több mint 30 ezer zsidó férfit zártak koncentrációs táborokba. A deportáltak közül a kínzások és embertelen körülmények következtében közel kétezren vesztették életüket. A megalázott zsidókat – Rath meggyilkolása miatt – ezen felül még egy 1 milliárd márkás kollektív büntetéssel is sújtották, amelyet a megrongálódott épületek miatt további 6 millió márka biztosítási díjjal egészítettek ki. A kristályéjszakát követően 115 ezer zsidó hagyta el a Németországot.
