Mit üzennek a hanuka fényei? – Megjelent a Sófár legfrissebb száma
A hanukai fények a zsidó filozófia túlélésének a szimbólumai. Az (egyik) első kultúrharc helyszíne az ókori zsidó állam volt: két kizárólagosságra törekvő világszemlélet ütközött. A Makkabeusok jöttek ki belőle győztesen, ez tette lehetővé a zsidóság fennmaradását – írja Kurucz Ákos a Nyíregyházi Zsidó Hitközség lapjában, a most megjelent Sófárban.
A Sófár legfrissebb száma természetesen a hanukával indul a címoldalon, hiszen hamarosab beköszönt a fény ünnepe. Kurucz Ákos a „Mit üzennek a chanuka fényei?” című cikkében a Makkebeusok emlékezes történelmi győzelme kapcsán a zsidóságot ért hódítási és beolvasztási kísérleteket veszi sorra, megállapítva, hogy a zsidó történelemben ciklikus a részleges akkulturáció és asszimiláció történelme is. „A hellenizáció idején a zsidó papi elit és társadalom egy része a görög kulturális befolyás erősödése érdekében tevékenykedett, azaz a Makkabeus szabadságharc, bármennyire is meglepő vagy szomorú, részben ahellenizált zsidók, és nem a görögök ellen irányult” – írja a szerző.
A lapban Kertész Gábor arról a dr. Halasy Gyuláról ír, aki 1924-ben a párizsi olimpián az agyaggalamb-lövészet bajnokaként állt a dobogó legfelső fokára. Írását az inspirálta, hogy a bajnok élettörténetét Néző István kisvárdai helytörténész dolgozta fel a Puskák és galambok: dr. Halasy Gyula élete című tanulmányában, amely 2019-ben első díjat kapott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár helytörténeti pályázatán, idén pedig megjelentette a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemle.
A Sófárban olvashatnak a megújult szabadkai zsinagógáról, a jiddis nyelv eltűnt nyelvemlékeiről és a magyarban meghonosodott szavairól, Orbán Eszter pedig Egy üvegfestmény rejtett üzenete címmel írt cikket a Róth Miksa művészetében rejlő zsidó motívumkincsekről.
Jó olvasást kedves hittestvéreinknek!
(Címlapkép: illusztráció a Sófár hanukai cikkéből. Fotó: Kertész Máté.)
