Sovány tehenek, átmeneti csodák: József és a Hanuka – Jó szombatot!
Kedves
olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma 15 óra 36 perckor köszönt
be, a királynő holnap 16 óra 45 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt
honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából a Mikéc
(Mózes 1.41:1–44:17.) hetiszakaszt olvassuk Mózes első könyvéből. Minden
kedves olvasónknak békés szombatot kívánunk!
A
József-történet és a Hanuka közös felismerése, hogy mennyire hatalmas a vígasz
ereje a mindig bizonytalan és ijesztő világban.
A
mindig, így idén is, Hanuka idejére eső hetiszakasz elején József végleg
elfeledve ül a börtönben, ahová Potifárék juttatták, immár több mint két éve.
Ha néha eszébe jutnak gyerekkorának álmai a rá váró dicsőségről és fényről,
alighanem nevetségesnek találja őket.
Amikor
egy reggel tudatják vele, hogy a fáraó elé kell mennie, a világ legmélyéről a
világ tetejére hirtelen, megérti visszamenőleg, hogy mindvégig ide tartott
hullámvasútszerű élettörténetében, amely sötét gödrökön és börtöncellákon
vezetett át oda, ahová most érkezik. A hatalomba és a magányba, ahol héber
ifjúból az egyiptomi udvari elit tagjává válik, aki soha nem dolgozza fel sem
ifjúkora traumáit, sem ezt a teljes identitásváltást. Gyerekei neve is erről a
hasadtlelkűségről tanúskodik: az elsőt Menásének nevezi, mert „Isten
elfeledtette velem apám házának minden nehézségét” és a másodikat Efrájimnak,
mert „termékennyé tett Isten nyomorúságom földjén”.
Ahogy
József élettörténetében, úgy a fáraó álmában is kibogozhatatlanul keveredik a
jó a rosszal, a sovány tehenek felzabálják a kövéreket és a sovány kalászok a
kövér kalászokat. Egyiptomban a világbeli jóért és rosszért két külön istenség
felelt, a fáraó mágusai és bölcsei ezért sem érthették meg, mit jelenthet,
amikor együtt, egyszerre vannak jelen. József – és a judaizmus – érettebb már
ennél: amikor vitték fel a palotába, akkor értette meg a saját élettörténetét,
mint rossz és jó kibogozhatatlan egybeszövődését és így és ezért értette meg a
fáraó álmát és a körülötte lévő világot általában Pini Dunner amerikai rabbi
szerint. Hogy a szenvedés és a fájdalom elkerülhetetlen, de megérthető és végül
feldolgozható, hogy a világ sötét és bizonytalan, de időről-időre, közös
erőfeszítéssel, valamennyire bevilágítható.
A
Hanuka csodája aprócska kis csoda volt. Nem zúdult le tűz az égből az
újjászentelés idején az oltárra, mint, a héber Biblia beszámolója szerint,
Mózes és az első Templomot felépítő Salamon idejében. Csak a kis fények
pislákoltak-égtek hosszan. Messze volt még a makkabeusok háborújának vége, a
végső győzelem is. Átmeneti és apró csoda volt ez, mint a legtöbb csoda a
legtöbbünk életében. Átmeneti, apró, de szívós, kitartó csoda
„Fontos,
hogy jól megbecsüljük a mindennek ellenére is kitartó fényeket egy tökéletlen
világban. Ezek megléte jó ok az ünneplésre” – írja Dunner rabbi a
József-történet és a Hanuka közötti kapcsolatot értelmező tanítása végén.
Jó
szombatot és további szép Hanuka ünnepet kívánunk!
