Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Mégis, hogy mosolyoghat egy nő Auschwitzban?

Alaposan dokumentált, okosan elmesélt történetet tár fel a Lehetetlen szerelem című dokumentumfilm egy tabunak számító kapcsolatról egy zsidó fogoly és egy SS-tiszt között. Helena Citron és Franz Wunsch szerelme Auschwitzon kívül és túl is hullámokat vetett – írja Vándor Éva a HVG.hu portálon. 

sdasdsadx

Az akkor 20 éves Helena Citronról zavarba ejtő fotó készült Auschwitzban. A helyszínről és a körülményekről csak a jellegezetes csíkos ruhája árulkodik, de még ez is megtévesztő, mert a derekát körbe ölelő övtől az egész már-már utcai viseletnek tűnik. De ennél is érthetetlenebb az a boldogság, amelyet Helena arca sugároz. Egészségesnek tűnik, a többi csont és bőr fogolyhoz képest különösen, és olyan életigenléssel mosolyog, mintha nem minden a halálról szólna körülötte.

Egy-egy fotó értelmezésénél mindig fontos, hogy ki áll a kamera mögött. Helena Citron esetében egy fiatal SS-tiszt, Franz Wunsch kezében volt a fényképezőgép, amitől viszont azt várnánk, hogy a lefotózott nő arcára rettegés üljön ki, elvégre egy fogolyról és a fogvatartójáról van szó. A fiatal zsidó lány és a fiatal náci katona között azonban a földi pokol közepén különleges kapcsolat bontakozott ki, amit egybehangzóan szerelemnek neveznek azok, akik a tanúi voltak.

A kapcsolatuk tanúit, mint egy görög kórust, szólítja meg a rendező, Maya Sarfaty, aki a Jad Vasem intézet és Steven Spielberg Soá Alapítványának az archívumait is átfésülte, hogy Helena és Franz történetének a nyomaira bukkanjon, illetve megtalálja azokat, akik a fiatal nő mellett dolgoztak az úgynevezett Kanada kommandóban. (Kanada egyfajta álomországként élt a köztudatban, és mivel ebben az épületben a gázkamrákba vitt zsidók holmijait szortírozták, ez számított a legjobb helynek és a legjobb munkának Auschwitzban, így érdemelte ki a kommandó a Kanada nevet.)

Franz Wunsch, Helena Citron és a testvére, Roza esetében csak archív interjúkat tudott használni a rendező, hiszen a dokumentumfilm forgatásakor ők már nem éltek, de a hét másik megszólaló túlélőnek meglepően éles emlékeik voltak a történtekről.

Vándor Éva cikke teljes terjedelmében IDE KATTINTVA olvasható a Heti Világgazdaság internetes felületén.

(Címlapkép: BIDF via HVG.hu)


Kapcsolódó cikkek
[qbg-related-posts post-type="post"]
Categories:
Ezek is érdekelhetnek