Magyar zsidó arcképcsarnok: Komjádi Béla (1892-1933)
Komjádi Béla, a
magyar sportélet egyik legkiemelkedőbb alakja, vízilabdázó, edző és sportvezető,
a magyar vízilabdasport világhírnevének megteremtője, 1892-ben Budapesten
született, és 1933-ban Budapesteb hunyt el.
Komjádi Béla 1910-ben
lett az MTK úszója, több versenyt megnyert, majd 1914-től vízilabdázni kezdett,
és hátvédként játszott. A sport mellett tisztviselőként dolgozott. 1913-tól
katonai szolgálatot teljesített, és a világháború alatt hadnagyi rangot ért el.
Többször is megsebesült, ami miatt hadirokkantnak nyilvánították, és hamarosan
be kellett fejeznie az aktív sportolást is. 1916-ban, budapesti lábadozása
alatt, a Dunában úszó gyerekekből megszervezte az MTK vízilabdacsapatát. A
csapat az óbudai TVE színeiben néhány év alatt a mezőny legerősebb csapatává
vált, és 1923-ban és 1924-ben bajnokságot nyert. Komjádi külön edzéstervet
dolgozott ki, amelyben nagy szerep jutott az erőnléti edzéseknek és a
súlyzókkal végzett gyakorlatoknak is. 1919-től a Magyar Úszó Szövetség titkára
lett, és a vízilabdával foglalkozott, emellett bekerült a játékvezetői karba
is.
1921-től a MUSZ
(Magyar Úszó Szövetség) főtitkára lett, majd miután lemondott, tanácstagként
dolgozott tovább. 1930-tól a szövetség ügyvezető alelnökévé választották. Ekkor
a Ferencváros edzője és szövegségi kapitány is volt, és a válogatottal olimpiai
ötödik helyezést ért el. Alig egy év múlva nyugalomba vonult, és
sporttudósítóként kezdett dolgozni, a Sporthírlap munkatársként, de még
egy évig a Ferencváros edzője is volt. Folytatta a munkát a válogatott élén is,
amellyel 1926-ban és 1927-ben is Európa-bajnoki címet szerzett, az 1932-es Los
Angeles-i olimpián pedig olimpiai bajnok címet nyertek. Komoly szerepe volt a
Nemzeti Sportuszoda felépítésben, és nevéhez fűződik a vízilabdáról szóló első
szakkönyv megírása is. Komjádi azonban nemcsak sportolói fizikai felkészülésével
foglalkozott, hanem ahogyan búcsúztatójában a Sporthírlap is megjegyezte:„Volt egyszer egy Ember, aki nemcsak sportfiai rekordjaival és góljaival
törődött, hanem csendben, előzetes bejelentés nélkül betoppant a válogatott
úszó lakásába és a nyomorgó szülők lakbértartozását kifizette — a sajátjából.” Közéleti
tevékenységet is folytatott, a Nemzeti Szabadelvű Párt tagjaként a III. kerület
törvényhatósági bizottságában. Komjádi Béla 1933-ban hunyt el. Sírja a Kozma
utcai zsidó temetőben található.
Pályafutása során
számos kitüntetésben részesült, 1915-ben megkapta a Nagy ezüst vitézségi érmet,
1906-ban a Signum Laudist, sporttevékenységéért pedig 1929-ben a Nemzeti
Sport karácsonyi nagydíját. 1930-ban kormánytanácsosi kitüntetésben
részesült, 1932-ben pedig koronás érdemrendet és III. osztályú polgári
érdemkeresztet kapott. 1995-ben az Úszó Hírességek Csarnokának tagja lett.
Magyarországon több városban utca viseli nevét, és róla nevezték el a
Császár-uszodát, valamint a Komjádi kupát.
Felhasznált források:
1.) Ághassi Attia (2020), „Egy évet sem élt, miután összerakta az első aranycsapatot”.
2.) „Mai születésnapos: Komjádi Béla, a zsidó hős, aki naggyá tette a magyar vízilabdát”
3.) Siegman, Joseph (2000), Jewish Sport Legends. The International Jewish Sports Hall of Fame. Brassey’s: Washington D.C.
